A kiállított több mint 300 játék között láthatók prototípusok, filléres trafikáruk, illetve olyan játékok, amelyek évtizedeken keresztül minden gyerekszobában megtalálhatók voltak, valamint olyanok, amelyek 50 éve népszerűek és a mai napig kaphatók. Sok közülük működés közben tekinthető meg.

A kiállítás a gyártási folyamatokba is bepillantást enged, így a látogatók találkozhatnak a mindmáig népszerű „retró játékokon” felül olyan egyedi ritkaságokkal is, mint az Ikarus 630-ast mintázó „Elektróbusz” egyetlen fellelhető prototípusa, a 0-ás méretarányú Kandó-villanymozdony tanulmányterve, illetve azok az eredeti műszaki rajzok, amelyek alapján a legnagyobb hazai játékgyártó vállalat, az egykori Lemezárugyár népszerű játékait gyártották.

A kiállításban felelevenítenek egy ’70-es évek végi panel lakásbelsőt, a korra jellemző játékokkal, illetve egy 1950-es éveket idéző játéktervező irodát, ahol a ideológiai szempontok alapján tervezték az új játékokat.

A játékok – hasonlóan szinte minden magyar termékhez – 1945 és 1989 között jellemzően három szektorban, az állami vállalatoknál, az ipari termelőszövetkezeteknél (az ötéves tervek előirányzatai szerint), illetve a maszekoknál, a sokszor tűrt, néha támogatott kisiparosoknál készültek. Így a játékokon keresztül bepillantást kapunk az egykori magyarországi szocialista tervgazdaság ipari- és gazdasági szerkezetébe is.

A kiállításhoz jelentős mértékben hozzájárultak a magángyűjtők, akik gyűjteményük féltett kincseit bocsájtották a múzeum rendelkezésére.