Dandó Zoltán 2008-ban remixelt először magyar népmeséket, csak úgy magának és a barátainak. Letekerte Szabó Gyula hangját, és rámondta saját szövegeit a rajzfilmre. Szórta a képzavarokat és a nyelvi csűrcsavarokat.

Első szókreálmánya, a Bárány Attila az Angyalbárányokról szóló népmeséből készült. A sikeren felbuzdulva született meg a Babi néni a strandon A kőleves című meséből, amely 2010 óta, ahogy Dando mondaná: „bestzeller”. Mostanáig több mint 2,5 millióan látták. Szállóigévé vált a „Babi néni, csőőőő” meg a „Csókolom, Babi néni, köszönöm, hogy nem mentünk le a strandra, hogy rohadjon meg”, továbbá a „bauxitfőzelék”. Legsikerültebbnek a harmadik opuszát, a Farkas Berci széjjelfagyott címűt tartotta a szerző. Mint nyilatkozta: ennek a legjobb a struktúrája, ebben van a legtöbb képzavar és nyelvi bukfenc. A kismalac és a farkasok animációjára készült, és Disznóvágási Ferenc sztoriját meséli el Farkas Bercivel. Ebben az operettrajongó malac almás-fahéjas teával kenguruvá alázza a farkast és bandáját (Farkas Péter sportolót, Farkas Bertalan űrhajóst és az Akela együttest.)

És bár Dandó úgy gondolta, egy magyartanár elsőre egyest adna neki ezekért a szövegekért, hiszen nincs bennük olyan számnév, amely passzolna a főnévhez, olyan névelő, amelyet egyeztetne a következő szóval, a Babi néni mégis bekerült egy kilencedikes irodalomtankönyvbe. A szerző, Fűzfa Balázs nyilván a nyelvi leleményeket értékelte az átiratokban. Mert ki ne díjazná az olyan mondatot, mint: „Na figyelj, Babi néni, amiért ön miatt, maga miatt nem mentünk le miattad a strandra, azért adjon ide inkább pénzt, én lemegyek egyedül holnap, és maga meg itthon marad a fenébe, és azt csinál, amit akarsz.”

Ma azonban hiába keressük a YouTube-on a három remixet, a következő szöveg fogad: A videót a szerző eltávolította. Megkérdeztük Dandót, miért szedte le a kultikussá vált filmeket. Mint kiderült, mikor tegnap bejelentkezett a YouTube-fiókjába, a Kecskemétfilm Kft. tiltólevelét találta. Ultimátumként kapta a megosztó csatornától, hogy nem használhatja fiókját, míg le nem szedi a videókat. Dandó elismeri, a rajzfilmstúdiónak igaza van, a film az ő szellemi termékük. Persze az új szövegek az ő szellemi termékei, és semmiféle profitja nem származott belőlük. Sőt, azt gondolja, az eredeti filmek nézettségét is növelte, hiszen szinte biztos benne, aki szerette ezt a verziót, megnézte az eredeti mesét is. Hogy miért pont most döntött így a cég, azt nem tudja. Talán, mert az a hír járja, a YouTube jogdíjat fog fizetni a top 20 magyar videónak. És a másik két remix látogatottsága is 1 millió forint fölött volt.

Telefonon megkérdeztük a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetőjét is, miért szedették le a videókat, és miért vártak ezzel éveket. Mikulás Ferenc később szeretne erről nyilatkozni egy hosszabb, személyes interjúban – kaptuk a választ.

Egyébként a magyar szabályozás szerint jogszerűen járt el a rajzfilmstúdió, a szerzőnek engedélyt kellett volna kérnie a kisfilmek elkészítéséhez és feltöltéséhez. De persze, ha belegondolunk abba, hogy a megosztó csatornákon és a közösségi oldalakon mennyi eredeti alkotást használnak fel vicces filmekhez, mémekhez, naponta több ezret kellene letiltani. Nyilván, amikor a szerzői jogi törvény készült, ezekkel a gyorsan terjedő, kultikussá váló alkotásokkal nem számoltak.