Az újrapácolt népopera
Ókovács Szilveszter immár operaházi főigazgatóként járta be csütörtökön az újranyitás előtt álló Erkel Színházat, népes művész- és újságíróhaddal, valamint L. Simon László kultúráért felelős (ez idő szerinti) államtitkárral és a kivitelező cég vezetőjével. Amikor bő egy éve, 2011 decemberében a dalszínház, vagy eredeti nevén a „népopera” centenáriumán legutóbb itt jártunk, egy hasonló bejáráson, Ókovács még kormánybiztos volt, de már akkor meglehetős jövőbelátással beszélt az Erkel újranyitásáról. Ami azért volt érdekes, mert néhány évvel korábban az előző kormány kulturális minisztere életveszélyes állapotokra hivatkozva záratta be a teátrumot, és akkor az életveszélyt is demonstrálták a sajtónak. Lám, nézőpont kérdése az egész.
A főigazgató az újranyitás dátumát illetően csak néhány hónapot tévedett: az egy évből kicsit több lett, így a teátrum csak idén március 1-jén nyit. Ennek az az oka, hogy a közbeszerzési eljárás rettenetesen elhúzódott. A kivitelezőnek, a Laki Zrt.-nek is mindössze 56 napja maradt, hogy a nyitásig rendbe tegye az épületet. Január 3-án vették át a területet, és március 1-re itt már közönséget várnak.
Tulajdonképpen azt láthattuk, hogy néhány hét alatt lehetséges volt annyira helyrepofozni az Erkelt, hogy biztonságosan lehessen benne előadást tartani, és a közönség kényelme is biztosítva legyen. Egyelőre csak a legszükségesebb munkálatokat végezték el. Így a közönség csak annyit fog érzékelni, hogy a falak tiszták, a kőfelületeket itt-ott polírozták, hogy a faburkolatokat újrapácolták, a díszleteket már nem az előtérben tárolják, és hogy nem nyikorog a színpadtechnika. Felfrissült épületbe léphetnek majd be a nézők, és ezt a megújulást már a főbejárattól érezni fogják. A festés, padlócsiszolás nyomán kivilágosodtak az előterek, frissen fénylenek a fa elemek a falakon, a lámpák tisztán világítanak, minden szinten teljesen új mellékhelyiségek épültek.
Az első emeleti nagybüfében a Bernáth Aurél-freskókat megtisztították, és a falak egyéb részei is kaptak egy frissítő átfestést, illetve a pult technikai lehetőségeit modernizálták. A nézőtéren átvizsgálták mind a kétezer széket, és megerősítették, amelyiket kellett. A nézőt lényegében ugyanaz az Erkel-élmény várja majd, mint amelyre a bezárás előttről emlékezhet. Csak minden üzembiztosan működni fog. Megmaradt természetesen a színház kitűnő akusztikája is, amely állítólag jobb, mint az Operaházé. Ezt a művészek azonnal tesztelték is a bejáráson, és megelégedéssel nyugtázták, hogy a hangzás bizony a régi.
Ami a függöny mögötti világot illeti, ott is csak gyorsfelújítások történtek. Új borítást kapott például az agyonlyuggatott színpad, a colos vastagságú borovi fenyő deszkákat egyelőre a régi padlózatra fektették fel. A zsinórpadlást is átvizsgálták, köteleket cseréltek, olajoztak, javítottak a hangzástechnikán. Az énekkart, tánckart kiszolgáló társas öltözőket kifestették, a négy szólistaöltöző közül azonban csak egyhez nyúltak hozzá: ahhoz, amelyikhez a legszükségesebb volt – ebben korábban szétfagyott a fűtéscső, és átázott a fal. A pincében lévő díszletraktárakat kiürítették, a jelmezeket részben külső raktárba vitték, részben értékesítették. Ennek köszönhetően tűntek el az előcsarnokból is a korábban ott tárolt (!) díszletek. Béres Lajos, a Laki Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a legnagyobb feladatot a több tíz kilométernyi vezetékhálózat ellenőrzése és részleges cseréje jelentette. Ennek elvégzése után azonban kijelenthető, hogy az épület sehol sem vizesedik, sehol sem fenyeget áramütés, működik a fűtés, a légkondicionálás.
És most néhány szó arról, mibe került mindez. L. Simon László államtitkár és Ókovács Szilveszter is megerősítette, hogy a rendelkezésre álló összeg továbbra is 1,8 milliárd forint. Ebből eddig 100 millió ment el a tervezésre; a jelenleg folyó ideiglenes munkálatok ára mintegy 300-400 millió forint körül lehet, de a számlát majd március 1. után ismerik meg. Az összeg fennmaradó részét nyáron (június 9. és november 7. között) használják fel, amikor az igazi nagyfelújítást végzik el, amely már épületszerkezeti átalakításokat is tartalmaz. (A sajtóbejáráson egyébként az államtitkárt a legtöbben a napokban felröppent hírrel kapcsolatban kérdezték, miszerint Balog Zoltán erőforrás miniszter leváltaná. L. Simon lapunk kérdésére ezt a hírt egyáltalán nem erősítette meg. Mint már megírtuk, Balog a döntését pénteken készül bejelenteni.)
De maradjunk az Erkelnél! A teátrum tehát március 1-jén újranyit, mégpedig egy balettelőadással, a Pas de troi című táncesttel, amelyen a Pécsi és a Győri Balett, valamint a Magyar Nemzeti Balett egy-egy darabját mutatják be. Ez nem azt jelenti, hogy a tánc majd a korábbinál kiemeltebb szerepet kap az Erkelben, a balettel való nyitás oka csak abban keresendő, hogy jóval kisebb a díszletigénye, mint egy operáé. És ez most szempont. Az Erkelben az ide áthozott operai előadások is visszafogottabb díszlettel és színpadtechnikával mennek majd. Egyebek mellett az Aida, a Don Carlos, a Turandot, a János vitéz kerül majd színre, továbbá Operakaland címmel elindul egy középiskolásoknak szánt Hunyadi-sorozat. Még a tavasszal szeretnék megrendezni emellett a Primavera fesztivált, melynek keretében vidéki és határon túli magyar operatársulatok kapnak lehetőséget a fővárosi fellépésre. Ókovács Szilveszter elképzelésében az Erkel ismét népopera lesz, ahol mozijegy áron lehet majd élő operaszínpadi élményhez, magaskultúrához jutni.
