Az ipar és az űzése
Na de ettől persze mégutálták volna, ha nem éppen akkor engedték volna el központi parancsra a kisiparosok majd egy évtizeden át erősen szorongatott torkát, amikor ő lett a góré. Az újpesti iparosok számára a Révész-korszak azt jelentette, hogy az iparengedélyért nem kell reszketni, újat is lehet kapni, a börtön kockáztatása és magas felár nélkül nyersanyaghoz lehet jutni, s nem adóztatják ki a gatyájából a kisiparost, nem sajátítják ki a gépeit, ha nem megy be a szövetkezetbe.
Újpestet épp az iparoskodás elé állított korlátok növelték oly gyorsan oly naggyá a semmiből a XIX. század derekán. A Károlyi grófok jóvoltából itt közelíthették meg a nagy pest-budai piacot azok az emberek és iparágak, akiket és amelyeket nem engedtek oda be. Ezért voltak itt olyan sokan a zsidók és a bőrgyárak. Nem véletlen, hogy Újpest legelső első embere, választott bírója egy bőrgyáralapító zsidó tímármester volt, Lőwy Izsák, aki a bíróskodás mellett az itteni hitközséget is megszervezte.
Az első polgármester, Ugró Gyula az Újpest történetét összefoglaló veretes művében így méltatja a település alapító okmányát és eszméjét az alapító személyével, gróf Károlyi Istvánnal együtt: „Ujpest alapítója nemes lelkének fényes tükrét tárja elénk ez az alapítási oklevél. Korának szellemi, politikai és közéleti szabadsága iránti küzdelmeiben részt vevén, a harczok hosszú és nagy tusái után sokkal később elért sikereket már az alapítási oklevélben megvalósította. Jól tudta, hogy állam és társadalom csak úgy lesz erős és hatalmas, ha a haladás útjára lép, s az államot és társadalmat alkotó nép csak akkor lesz boldog és megelégedett, ha a szabadság lesz éltető ereje. A modern államok felvirágoztatásának legerősebb alapja a szabad ipar és a szabad kereskedelem. S akkor, midőn évszázados városok nyögtek még az elavult rendszer békói alatt, az új telepen már kizárták a czéhrendszert és a kiváltságos leveleket, de e helyett a szabad forgalom és a szabad ipar honosult meg. A magántulajdon szabad használatának biztosításával s a közjogok általános egyenlő alapon való rendezésével az alapító a haladás szellemét szolgálta; az úgynevezett 'úri jussok' átengedésével pedig a 48-as eszmék dicső apostolainak munkáit előzte meg.”
Újpest lakossága a kiegyezés utáni négy évtizedben több mint a tízszeresére nőtt, ez volt az ország leggyorsabban növekvő települése. Újpestet 1907-ben avatták várossá. Akkor már több mint ötvenezren laktak itt. Manapság tizedennyi lakos sem kell a városi cím elnyeréséhez. Ekkor lett polgármester Ugró Gyula, s ekkor a város kisipara az ő beszámolója szerint így állott: „Ez idő szerint e városban az ipari szakmáknak 159 ága van képviselve, bár a kisiparnál a faipari s ebben különösen a butor- és épületasztalos-szakma van legjobban elterjedve, de más iparágak is tekintélyes számú tagot számlálnak s fényes eredménynyel működnek. Az önálló ipart űzők között van 230 asztalos, 169 czipész, 75 szabó, 80 lakatos, 43 kőmíves, 25 ács, 18 bádogos, 14 építész, 22 nesztergályos, 14 kalapos, 22 kovácsmester stb. stb. Az 1904. évi XVII. t.-cz. életbe lépte óta Ujpest városában 5079 iparigazolványt adtak ki, iparbeszüntetést pedig 1209 esetben jelentettek be. Az újpesti ipartestület tagjainak száma 1908-ban 1138 volt és hogy a testület hivatását mindenkor kellő módon töltötte be, arról elért fényes sikerei tanúskodnak.”
Nagy-Magyarországon az első világháború előtt Újpest volt a negyedik, a második előtt, immár kis-Magyarországon a második legnagyobb iparváros. Csak Budapest előzte meg. Kis-Budapest persze, mert Nagy-Budapestbe 1950-ben már őt is belekebelezték. Ugró polgármester az utolsók közé tartozott, akit 1949 novemberében még az önálló Újpest polgáraként temettek el. Oda is fut ki a nevét viselő utca a Megyeri Temetőhöz.
Volt egy régebbi újpesti temető is, annak a helyére épült az újpesti lakótelepnek, az ország legeslegnagyobb lakótelepének az első üteme, amelyet a nép Szellemtelepnek hív. Ahogy múlt az idő, a kisiparon belül egyre kisebb lett a termelés, és egyre nagyobb a szolgáltatás részaránya. Az irdatlan lakótelepekhez sosem volt elég infrastruktúra, bolt és szolgáltatás. Hiányt pótoltak a hetvenes években épült szolgáltatóházak. Egy ilyennek a részletét látjuk a képen. Az István úton lévő szolgáltatóház a Berda József utcában van. Mert egy lakótelepen minden megtörténhet. Az István útra néző szolgáltatóházat Berda József utca 48.-nak számozták. Mellette van a Berda 54., aztán jön az 52., aztán az 50., és akkor érünk el az István út és a Berda József utca kereszteződéséhez. A fene se érti ezt a szisztémát, de biztos így van jól. A Berda 48. ráadásul két különálló épület. Az egyik a szolgáltatóház, a másikban van a helytörténeti gyűjtemény, amelyet melegen ajánlok, de csak a hideg napokra, mert ilyenkor nyári álmot alszik. Mire ez az írás a hálóról átkerül a lapba, már nyitva lesz. Órás, látszerész, szemfelszedő. Ifjú olvasóink talán akad, aki rászorul az információra, hogy a szemfelszedő nem az optikusnál elhullajtott látószerveket rekuperálja, hanem harisnyát javít. Vannak még olyanok ma is, akik Budapesten szemfelszednek, de hogy nem sokan, az bizonyos.
Az úr, aki Bründl Gyula órás üzletének bejáratánál nézi a járás-kelést, talán maga (is) Bründl. Addig-addig gugliztam a netet, amíg találtam egy ifj. Bründl Gyula órásmestert, aki a háború után Alagon, Újpest szomszédságában órásüzletet nyitott. Ha az az ifj. nagyon ifj. volt, még az is lehet, hogy őt látjuk a képen.
Aki ma arrafelé jár, egészen más üzleteket talál ott. Balra egy CBA-t, jobbra egy kifőzdét, a képen nem látható elülső szárnyon hentest, zöldségest, fodrászt, pékséget. Meg egy patikát, amelyet Berda Józsefről neveztek el. Patikát. A Berdáról. Nincs valahol egy Beethoven fodrász szalon?
