A közelebbről meg nem nevezett helyszínen összesen 161 jó minőségű korabeli fémeszköz, tárgy és fegyver közül jelentőségében kiemelkedik tizenegy arany ékszer amelynek legtöbbje szív vagy csónak alakú csüngő. Az összesen 17 dekagrammnyi nemesfém a kecskeméti múzeum gyűjteményében - a kunbábonyi után - a második legnagyobb aranylelet-mennyiség.

Mint Wilhelm Gábor régész, a múzeum vezetője az MTI-nek elmondta, a leletek a 3500-4000 évvel ezelőtt az Alföld Duna-menti vidékén megtelepedett Vatya-kultúrához köthetők. A "klánszerű" szerveződésben élő nép egyik központját találhatták meg, s a Duna-Tisza közén további 50-60, a találthoz hasonló központ létezhetett. A Vatya-népesség agrárkultúrát folytatott, de a lótenyésztésről is híresek voltak. Díszesen öltöztek, komoly eszközöket használtak, és magas szintű volt a kerámia-, fém- és aranyművességük.

A most talált aranyakat a tervek szerint év vége felé az Új szerzemények című kiállításban mutatják majd be a közönségnek.