A mai mesék közel viszik a gyerekeket a hétköznapi élethez, a szülőkkel együtt ők is alakítják a történetet

Both Gabi meseíró szerint a hatvanas-hetvenes években még az irányzatosság jellemezte a kortárs mesék többségét, nem direkt politikai értelemben, inkább a mindenáron nevelő szándék tekintetében. Mégis akadnak jó dramaturgiával felépített, jól megírt mesekönyvek, amelyek ma is tartják magukat, példaként a Pöttyös Panni-sorozatot említi. De ha mondjuk Finy Petra hasonló korosztálynak szóló Oviügy című művét vetjük össze Szepes Mária örökzöldjével, szakadék tátong a kettő között.

Egy mai kislányt csak az örök érvényű vonatkozások indítanak gondolkodásra a Pöttyös Panni olvastán, például egy kismadár halála, vagyis az elmúlással való szembesülés. Máskülönben nehezen konvertálható az a mesevilág a mai srácok nyelvére, tapasztalataira. Ezt a tapasztalatiságot emeli ki akkor is, amikor a magyar kortárs gyermekirodalomban az elmúlt tíz-tizenkét évben bekövetkezett óriási változásról beszélgetünk, melyet ő konkrétan Berg Judit Hisztimesék című könyve óta érez. Az sem volt mentes a nevelői szándéktól, de „legalább arról mesélt, ami körülvesz minket”.

A mesélés aktusa is megváltozott: korábban a felnőtt mesélt, a gyerek csöndben hallgatta, ma a fölvetett problémákat a kicsik is közelebb érzik magukhoz, beszélgetés alakul ki.

– A mese nem időtöltés, hanem közös élmény, ami sokat ad a szülőnek is. Sok minden kiderül mesélés közben, pláne, ha fejből mondja a szülő a történetet, és közben a gyermek szemébe néz, hogy tudja, mi mennyire érdekes, meddig lehet húzni egy-egy történetszálat – mondja Both Gabi.

Ma humor nélkül aligha lehet népszerű mesekönyvet írni. Lényeges, hogy nemcsak a mese legyen jó, maga a könyvtárgy is szemet gyönyörködtető legyen.

Rendben, de honnan tudhatja a szülő, jól választ-e mesét? Both Gabi úgy véli, biztosra csak az olyan üzletekben mehet az ember, ahol szakképzett, a témához jól értő munkatársak segítenek eligazodni, az óriási könyváruházak pedig nem ilyenek.

Igaz, aki kitartóan keres, akinek nem mindegy, mit ad a gyereke kezébe, megtalálhatja a számítását. Egy kisebb kollektívával együtt éppen ilyen ügyekben adott tanácsot hosszú évekig a Meseutca.hu oldalon a szülőknek az író. Elfogyott a pénzük, de azt reméli, hogy a meseutcásokkal, vagyis Edinger Katalinnal, Széni Katalinnal és Tamás Zsuzsával az idén elkezdett Betűfaló-programot sokáig folytathatják.

A Kortárs gyerekirodalom az iskolában alcímű projekt keretében nyolc gyerekirodalmi könyvhöz dolgoztak ki segédanyagot, és ezt 84 körzet tanítóival osztották meg. A segédlet bemutatja a mesék feldolgozásának, értelmezésének legjobb módjait. A tanárok ezután meg is kaptak mindent, ami ahhoz kell, hogy önállóan tudjanak dolgozni a gyerekekkel.