Harmincöt éven át lapult egy kis hollandiai múzeumban a montmartre-i szélmalmot ábrázoló festmény, amelyről most minden kétséget kizáróan kiderült, hogy Vincent Van Gogh alkotása, és 1886-ban készült. Sok szakértő kételkedett a kép eredetiségében, mert a témát és megfogalmazását nem tartották jellemzőnek a művészre.

Margareta

Ám a kétkedés másik oka az volt, hogy aki az 55x38 centiméteres képet 1975-ben megvásárolta Párizsban, mindössze 6500 frankért - vagyis a kilencvenes években rögzített árfolyam szerint alig ezer euróért, de a valuta vásárlóerejét véve alapul is legfeljebb kétezer euróért -, nem tűnt ki szakértelmével. Az 1984-ben elhunyt Dirk Hannema a harmincas években a rotterdami Boijmans Múzemot irányította, és szenvedélyesen gyűjtötte a Vermeer-képeket, ám beszerzései többségéről utóbb kiderült, hogy hamisítványok.

Ez a Van Gogh azonban valódi, és mindössze a hatodik felfedezés azóta, hogy Jacob Baart de la Faille közzétette a teljes katalógust 1970-ben. A hollandiai Zwolle Fundatie Múzeuma az amszterdami Van Gogh Múzeummal vizsgáltatta meg a festményt, és a beható számítógépes elemzés kizárta a tévedés lehetőségét. Az ecsetkezelés, a használt festékek Van Gogh-ra utalnak, aki ezt a környéket egyébként is jól ismerte, hiszen a malom a festő testvérének, Theónak a lakása közelében volt. A Le moulin Blute-fin most Zwolle múzeumában már látható is.

Akárcsak a flandriai Bruggében, a Groeninge Múzeumban Jan Van Eyck 1439-ben, két évvel a halála előtt festett arcképe, amelyet feleségéről, Margitról (Margareta) készített. A művet Londonban restaurálták, és most megfiatalítva újra kiállították. Fiatalabb Margit lett persze, aki a portré születésekor 33 éves volt, ám az évszázadok során igencsak megöregedett a képen. A múzeum kurátora szerint legalább ötvenévesnek nézett ki, de most visszakapta a korát. Az aprólékos feltárás során sok új részlet került elő, és a festmény eredeti színeiben tündököl megint a közönség előtt. Igazi érdekessége azonban az, hogy e portréval Van Eyck megelőzte a korát, és éppen e műve népszerűsítette a festőmesterek körében az arcképet. Margit beállítása is újításnak számított, a művész felesége ugyanis szembenéz a csodálójával.

A flandriai művészeti kalandozások következő helyszíne pedig Antwerpen, ahol a Királyi Szépművészeti Múzeumban az amerikai Getty Alapítvány támogatásával számítógéppel fürkészik a Rubens-gyűjteményt. A terv szerint 2012-re digitális katalógus készül a XVI. és a XVII. században, jórészt Antwerpenben alkotó Peter Paul Rubens alkotásairól, abban a reményben is, hogy a festő technikája megismerhetőbb, képeinek születési ideje egészen pontosan meghatározható lesz.

Flandria legnagyobb szépművészeti múzeumát, amely - mint beszámoltunk róla - az ősszel a nagy sikerű Vajda Lajos-tárlatnak is helyet adott, jövőre átmeneti időre, a tatarozás idejére bezárják, de a Rubensek és az itt is látható Van Eyckek átköltöznek az idén megnyíló várostörténeti múzeumba, amely Antwerpen világhírét növelő kulturális látványosságnak ígérkezik.