Az elismeréseket Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) rektora adta át csütörtökön a Zeneakadémián. Batta  emlékeztetett arra, hogy milyen tragikus értetlenség kísérte életében Bartók Béla munkásságát. Kezdve azzal, hogy száz évvel ezelőtt, 2010. március 19-én a Royal Szálló termében tartott első szerzői estje visszhangtalan maradt. A későbbi szomorú epizódokat felidézve jutott el a kérdésig: hogy állunk ma? "Jól, hiszen napjainkra igazi Bartók-kultusz bontakozott ki" - adta meg a választ, hozzátéve: "Bartók pedagógiai művei teljesen beépültek a zeneoktatásunkba, már ameddig még lesz zeneoktatás".

Kiemelte az MTA Zenetudományi Intézetében az életművet kutató munka példaszerűségét, és hogy a színpadi művek, a szimfonikus alkotások folyamatosan műsoron vannak. A repertoár lehetne sokszínűbb, bár a Bartók Új Sorozat, a CD-kiadás és Kocsis Zoltán ezen a területen végzett munkája a kevésbé ismert kompozíciókat is sorra felfedezi - jegyezte meg.

"Bartók tehát hazaérkezett, ezen a napon az alma materben ezt is ünnepeljük" - hangsúlyozta a Zeneakadémia rektora.

Elsőként Tokody Ilonának adta át a Bartók-Pásztory-díjat, akiről elmondta, hogy pályája csaknem négy évtizedét a magyar operaházhoz kötötte, szolgálva a hazai közönséget. Puccini- és Verdi-operák nagy női szerepeinek alakítója, Bartók és Kodály vokális műveinek mélyen értő tolmácsolója, aki számos új mű első megszólaltatója is.

Friedrich Ádám kürtművészt zeneakadémiai tanártársa, Kovács Béla klarinétművész köszöntötte, rámutatva sokrétűségére: volt a Bartók-rádió zenés délutánjának műsorvezetője is, írt könyvet Rézmetszetek címmel, dolgozik zenei versenyek zsűrijében, hangszeres erényeit pedig a szép, telt, szárnyaló hangok jellemzik.

A Bartók-Pásztory-díj zenei együttesnek is adható, így idén elnyerte a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar is, amely gazdag történelmi környezetben jött létre éppen 25 évvel ezelőtt - mutatott rá Devich János, az egyetem tanára, rektori tanácsadó, kiemelve, hogy Róma és London is ünnepelte őket, hiszen felmutatják mindazt a zenei erényt, ami egy kamarazenekartól elvárható.

Serei Zsolt laudációját Jeney Zoltán mondta el, felidézve a zeneszerző-tanítvány diákalakját, majd a közös munka kezdetét az Új Zenei Stúdióban. Componensemble néven Serei saját együttest alapított, és előadóként, karmesterként is érdemi munkát végez - mutatott rá egykori tanára.

Sugár Miklóst Devich János köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy Sugár nevéhez fűződik az Ear-együttes, az elektroakusztikus zenei társulás megalapítása. Sugár Miklós édesapja, Sugár Rezső neves zeneszerző az elsők között, 1986-ban kapta meg a Bartók-Pásztory-díjat - idézte fel Devich János.

A díjátadó előtt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók-Pásztory-díj kuratóriuma megkoszorúzta Bartók Béla síremlékét a budapesti Farkasréti temetőben.

A Bartók-Pásztory-díjat azoknak a művészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma - Bartókné Pásztory Ditta akaratának megfelelően -, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, Bartók Béla zeneszerző szellemiségének megőrzéséhez.
1984 óta a díjat többek között olyan elismert művészek és zeneszerzők kapták meg, mint Fischer Annie, Cziffra György, Solti György, Kocsis Zoltán, Schiff András és Marton Éva.