Tizennyolc grafika, festmény, kerámia és szobrászati alkotás kerül árverésre Radnóti Miklós hagyatékából vasárnap az Arte Galéria aukcióján az építőművészek székházában az Ötpacsirta utcában. A képzőművészeti anyag az özvegy végrendelkezése alapján kerül piaci forgalomba, s köztük több Radnótinak dedikált alkotás is szerepel, például Beck Judittól, Fenyves Sándortól, Dési Huber Istvántól vagy Czumpf Imrétől.

A képek néhány tízezer forintos kikáltási árról indulnak. Az özvegy hagyatékából egyébként már elárvereztek néhány képet a közelmúltban a Virág Judit Galériában. Közülük Perlrott Csaba Vilmos Lombos fák című pasztellképe érte el a legmagasabb összeget: 120 ezres kikáltási árról indult, végül 950 ezer forintért vitték el. Az Arténél most árverésre kerülő képeket a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti irodája védettekké nyilvánította, azaz nem vihetők ki az országból.

Hétfőtől kapható a napló

Hérfőn kerül a könyvesboltokba Gyarmati Fanni fiatalkori naplója. Az 1200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája, Gyarmati Fanni életét, valamint a házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes sorstragédia - közölte a kiadó.

Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről és betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását.

A naplóból az olvasó megismerheti a háború árnyékában élő házaspár mindennapjait is, amelyet az erőszak, a nélkülözés, a kiszolgáltatottság és az embertelen törvények tucatjai tesznek mind nehezebbé. Nem sokkal azután, hogy Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra, Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a családját - áll az ajánlóban.

A kötetről szeptemberben tartott beszélgetésen Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője elmondta, hogy a közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum, Gyarmati Fanni azért rögzítette napjaikat, hogy "megmaradjon, ami Miklóssal történt". Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette.

A szerkesztő a napló szövegét nem cizellálta. A műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készültek, ezekben olvashatók a gyorsírásban lejegyzett naplóban sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.