A város több pontján „ideiglenes játék elárusító helyeket” emelnek, kissé tehermenetesítve a gyerekek, pontosabban a szülők kegyeiért versenyző húsz budapesti játékszaküzletet. A Népköztársaság úton a Hüvelyk Matyi, a Rákóczi úton a Mackó és a Jópajtás, a József körúton a Piroska és a farkas, a Lenin körúton pedig a Jancsi és Juliska, illetve a 24-es szám alatt található Hófehérke kirakata előtt a híradások szerint valóságos közlekedési akadályok alakultak ki, miután az emberek megkaparintották a decemberi fizetést és a KST-t (munkahelyi éves pénzmegtakarítás). A szerencsésebbek ekkorra már a békekölcsön-nyereményüket is beolvasztották a karácsony pénzügyi alapjába. Az ünnepre való tekintettel a nyugdíjakat is idő előtt szállították, a posta közlése szerint csak az utalványok súlya húsz mázsa volt.

Nem véletlenül nevezték a főváros legnagyobb játékboltját Hófehérkének. A mesevilágban szerencsecsillagzatnak számít a név: amellett, hogy a Grimm fivérek meséjéből készült 1937-ben az animációs világ legsikeresebb alkotása – az első egészestés, egymillió képkockás, Disney-produkció –, korábban amerikai némafilm és rajzfilm, később több tévéfilm is készült belőle. Itthon hivatalos keresztnévvé vált, és Bródy Sándor tollából, még azonos címmel regény is született.

– Alig győzzük – panaszkodott boldogan a Népszabadság riporterének a képen látható Hófehérke üzletvezetője, Avar Béla, és sorolta: három árukiadóval és két pénztárral állják a rohamot, hárommillió forint értékű áru tornyosul a raktárban, a nagykereskedelmi vállalattól naponta érkezik az utánpótlás csaknem félmillió forint értékben – ahogy Kéri Dániel felvételén is egy délutáni rohamfeltöltés látható.

Mi rejtőzhetett a dobozokban? Harmincötféle társasjáték, mint például az előző év nagy slágere, a Gazdálkodj okosan!, a Fordíts fel!, a Ki mit tud? vagy a Spiel-magazin nevű játékdoboz.

Rettentő mennyiségben fogytak a Győri Lemezárugyár játékai: a vadonatúj CH1963-as rendszámú sárga, lendkerekes BMW, a felhúzható és automatikusan kitérő tolató vonat, az elemes traktor, a rollerező bohóc, a perselyes favágó, a fémlemeztrombita. A kicsiknek színes zörgő kockát, toronyhengert és fa építőkockákat javalltak; a kislányoknak apró edénykészletet tűzhellyel, fürdőszobasarkot és importbabát: alvó hajast, bevarrott hajút, moshatót, és „puhatestű műanyag babát”. Hogy mivel tudott többet Lívia baba mint Márti baba, azt ma már nehéz volna kideríteni, mindenesetre az újsághirdetés szerint Lívia majd Márti kétszeresébe: 80 forintba került. (A választ talán a Győrben, 1997 óta minden évben megrendezett Közép-Európai Babakonferencián kellene keresni, amely az országos babakészítési verseny, a nemzetközi babakiállítást társrendezvénye.) 

Persze a gondos játékgyárosok a kisfiúkról sem feledkeztek meg: nekik miniatűr rexasztal, futball-, forgalom- és KRESZ-játék, fémépítő, Mikrolin, Pico és TT vasút került a fa alá. A gyakorlatias szülőket ráadásul szerszámos doboz vásárlására is könnyedén rábeszélték az eladók, mondván, az a kisebb házi javítások elvégzésére éppúgy alkalmas. A hírekben nem szerepelt, de a játéktörténész beszámolója szerint természetesen a legősibb játékból, a malomból is akadt bőven, amelynek „elődjét” régészek francia és olasz barlangrajzokon, az Egyiptomi Kurna templom tetejébe vésve és ceyloni kőlépcsőkön is megtaláltak.

Az 1963-as karácsony favoritjaiból a mai gyereknek is jut, a nosztalgiahullámot meglovagoló, másolat-gyáraknak köszönhetően. Eredetiben azonban ma már többnyire csak játékmegszállottak – mint Karlócai Mariann és a játéktörténész Moskovszky Éva – gyűjteményében és múzeumokban bukkannak fel. Budapesten egyedül az Óbudai Múzeum üzemeltet állandó kiállítást, de több más intézmény is bír játékkollekcióval: az 1981-ben alapított, kecskeméti Szórakaténusz játékműhely és múzeum mellett az egri Dobó István Vármúzeum, a Néprajzi, a Kiscelli és a Magyar Nemzeti Múzeum őriz hasonló játék-relikviákat.   

1963-ban, amikor Amerikában megszületett az első számítógépes játék, a Spacewar, itthon többnyire csak azok a gyerekek szomorkodtak, akiknek minden vágya egy ródli volt. A korabeli tudósítások szerint bélelt kesztyűn kívül egyedül ez számított hiánycikknek.

Szablyár Eszter

Rohamfeltöltés