Az a Vigadó persze nem ez a Vigadó volt: amazt, a klasszicista Pest legdíszesebb épületét Pollack tervei alapján emelték 1832-ben, s Hentzi ágyúi lőtték halomra 1849-ben.

Egy bő évtizeden át éktelenkedett a foghíj a város kellős közepén, míg végül 1860-ban megkezdődhetett az új, immár romantikus stílusban fogant Vigadó felépítése, Feszl Frigyes tervei szerint. A homlokzat szobrait Alexy Károly faragta, a freskókat a kor legyőzhetetlen párosa, Than Mór és Lotz Károly festette. A hatalmas bálterem 1865-ös felavatása után ismét a város legfőbb rendezvényközpontja lett.

1944 telén azonban ezt az újabb Vigadót is lerombolta, kiégette a háborús ostrom. Alig maradt belőle több, mint egy üres héj, s körüle eltűnt az addig ismert Pest, a Duna-parti szállodasor és a szépséges Lloyd-palota. Jó darabig senkinek se jutott eszébe foglalkozni vele, 1953-ban azonban már szóba került: kifosztott homlokzata mögé, a lebontott Haas-palota telkére háromezer fős koncerttermet kellene emelni. 1956 nyarán még építészeti pályázatot is kiírtak e terv megvalósítására, igaz, a megvalósítást bizonytalan időre elhalasztották az októberi események.

A vázlatrajzok láttán feltámadó népharag ugyanis aligha lett volna elegendő ok az elképzelések újragondolására. Olyannyira nem, hogy az 1961-ben megjelent Budapest útikönyv még erről a tervről tud: „…ma szinte csak homlokzatának vonalai árulják el egykori nagystílűségét. Újjáépítése, kibővítése, a belső-pesti építkezések egyik legnagyobb várakozással figyelt munkálata, rövidesen megkezdődik. A dunai homlokzatot eredeti formájában tartják meg, mögötte pedig hatalmas, 3000 személy befogadására méretezett hangversenytermet építenek”.

Aztán minden másként lett. Habár 1965-re, fennállásának századik évfordulójára az állam szerette volna újjávarázsolni a Vigadót, az éveken át folyó, egyre lassuló munkálatokból csak annyi telt, hogy 1966. márciusára elmondhatták: a homlokzat immáron tényleg olyan, mint az eredeti. Odabent azonban maradtak a háborús romok, a nyers falak. A teljes felújítás csak másfél évtizeddel később, 1980. márciusára készült el.

A hatalmas koncertterem ideája azonban még jóval előbb kútba esett. Az e célra kiszemelt telken 1971-re felépült ugyanis a Vörösmarty téri irodaház: ma már annak is hűlt helye, de emléke még él. Tudják, az volt a nevezetes Elizélt palota.

N. Kósa Judit

Megújul a százéves Vigadó homlokzata