A nemesfém ékesség Hajdú-Bihar megyében egyedülálló, de az egész Kárpát-medencében is különleges, eddig ugyanis rendkívül kevés lelőhelyről került elő a most feltárthoz hasonló aranyveretes párta.

A Kárpát-medencében, a római és a hun uralom után, a VI. század közepére germán államok alakultak ki. A Dunántúlon a Langobard királyság, míg a Tiszántúlon és Erdélyben a gepidák uralkodtak. Délről a Bizánci Birodalom határolta a területet. Ide érkeztek meg keletről az avar törzsek. Az avarok eredete pontosan nem ismert, amit biztosan tudunk róluk, hogy eurázsiai nomád nép és kelet felől érkeztek a hatodik század közepén a Kárpát-medence előterébe. 567-ben, a langobardokkal szövetségben meghódítják a gepida területeket, majd a következő évben birtokba veszik az egész Kárpát-medencét. Innentől kezdve az Avar Kaganátus volt a IX. század elejéig a térség meghatározó hatalma. A VII. század közepéig folyamatosan hadjáratokat vezettek a bizánci birodalom ellen, amely évi adófizetéssel is próbálta távol tartani őket.

A Déri Múzeum felvétele

A most előkerült sír is valószínűleg az avar kornak ebből a korai szakaszából származik. A lelőhely az M35-ös autópálya nyomvonalán helyezkedik el, Debrecen és Berettyóújfalu között. A területen már a tavalyi évben megkezdődtek a próbafeltárások, de a teljes körű megelőző feltárás csak három hete indult el. Előzetesen – többek között – egy avar településrészletre számítottunk, és csak egy melléklet nélküli sírt sejtettek a régészek avar korinak a tájolása alapján.

A páratlan leleten éppen a sajtótájékoztató reggelén végeztek CT-vizsgálatot a Kenézy Kórház orvosai. Eredményéről, a restaurálás időtartamáról és arról, várhatóan mikor kerül a közönség elé az aranypárta, néhány nap múlva értesítjük a sajtó képviselőit.