Schimmelpfennig azonban hangosan megszólaltatja sok helyszínen játszódó darabjainak utasításait. Kiment a divatból az a fajta szerzői leírás, ahol az író javaslatot tesz tervezőnek, rendezőnek, hogy a hátsó falon szárnyas ajtó vezet az előcsarnokba, jobbra kis ajtó vezet az inas szobájához és a konyha felé; középen, hátul faragott komód, rajta süteményestál. Jobb elől bőr Chippendale garnitúra, esetleg Thomas Sheraton bútorok, balra kis asztalon telefonkészülék. Schimmelpfennig nem hordja tele a bútorraktárból a színt. Könnyed, gyorsan változtatható helyszínekkel dolgozik. Beéri jelzésekkel. Mindazonáltal elmondatja színészeivel a színhelyeket és a díszletváltozásokat Szabó Borbála könnyed fordításában. Könnyű kézzel irányítja a néző képzeletét, amivel sokat megtakarít a színház kiadásain és leszámol a naturalista bedíszítettséggel. Lebegő, könnyű, a képzelet gyors lépteivel reppenő változásokat ír elő. A hangosan elmondott szerzői utasítások – amiket hosszabb ideje a tréfásabb rendezők is alkalmaznak – elsősorban a színpad nem valóságos helyszínét segíti elő, hangsúlyozza a játék teatralitását. A rendező tervezte kitűnően bejátszható tér némileg álomszerű hatást kelt.

Schimmelpfennig elmondandó szerzői instrukciói mérsékelten tréfás teatralizáló segédeszközök. Előtte a drámairodalomban G. B. Shawnál szaporodtak el szerzői utasítások. Nem a kellékest és a bútortárat utasították, nem is a színpadi munkásokhoz szóltak, hanem a vígjátékokat nyomtatásban olvasó fogyasztókat mulattatták, illetőleg társadalomkritikai esszékkel gazdagították darabjai hátterét. Szerzői utasításai csípősen szellemesek voltak, és lényegesen jobb darabok zárójelei között foglaltak helyet.

Schimmelpfennig remek szerkesztő. Olyan sebesen mozgatja bábuit, mint az itt a piros, hol a piros piaci csalói. Álmélységet mímel az üresség helyén. Bonyolultnak képes mutatni a semmit.

A Golden Dragon (Arany Sárkány), ahogy a színpadon mondják: vietnami/thai gyorsbüfé, a műsorfüzetben azonban kínai kosztot tálalnak benne. Minek következtében szereplői vagy vietnami, vagy thai, vagy kínai gyorsszakácsok. Európai szemmel, pláne göttingenivel az ázsiaiak mind egyformák. Így nem lehet kifogásunk a vegyes nemzetiségű sárgák miatt. Annál kevésbé, mert a bájos és tehetséges Tenki Rékát fiúnak nevezik (Puci) – később szálkás ingben férfit játszik. És színészi összpontosítása arra irányul, hogy a felső hamis fogsort ne ejtse ki a szájából, ami az előadás végéig sikerül is.

Pucinak fáj a foga. Üvölt fájdalmában. Zavarja a munkát. Orvoshoz kellene vinni, de a Golden Dragon szakácsai és pincérei feketemunkások. Baját házilag oldják meg. Kitépik szuvas fogát. A fog elrepül, belekerül egy rizses ételbe. A két stewardess halássza ki. A repülő kísérőnők: szőke parókával Hajduk Károly, barnával Kocsis Gergely. Hajduk, mint félrelépő feleség Bujdosó Nóra jelmezében igen meggyőző lírai asszony. Több szerepe közül ez a legjobb, még ha Zsámbékon a Szentivánéji álom Thisbéjeként megrendítően mély volt is tragikomikus átöltözöttsége. Kocsis Gergely hibátlanul elrepetálja magába zárkózott, némileg ütődött, állandó-figuráját. Mészáros Béla remek parókában kedves ázsiai pincérlány. Fiatalságát visszasíró öregemberként nyilván nagy elismerést arat majd bravúros mozdulatával, ahogyan leveti, meg újra felveszi kalapjával összedolgozott bajszát és műorrát. Időnként úgy érzi magát az ember: a Népligetben Vitéz László csihi-puhi bábszínházát látja.

Bujdosó Nóra jelmezei közül a megelevenített La Fontaine-mesét játszó félelmetesen agresszív Hangyát megtestesítő Fullajtár Andrea kap össze a lenge leplekben lebegő Mészáros Béla Tücsökjével. Fekete Gyula az Amadinda Ütőegyüttesnek komponált csinn-bummja olyan hatást kelt, mintha az Arany Sárkány étterem étkészletébe belefutott volna az esti gyorsvonat.

Időnként brutális kopulációk árnyképét látni a színpadi paravánon, vagy készségesen kilyuggatott fal résein át lehet kísérletet tenni nemi élvezés elérésére. Bevallom, nem tudtam szabatosan követni, ki kicsodát és milyen nemű átöltözöttségében dönget keményen, annyira rossz-álomszerűvé keverte Gothár Péter az előadást.

A címben megkezdett mondóka második sorával összefoglalható, mit láttunk a Katona Józsefben: Álljon meg a menet! Töke van a menyasszonynak.