A felvételek Kuliknak az 1990-es években tartott előadásain készültek. A vásár névtelenségbe burkolózó sajtóreferense nem tudta megmondani, hogy a rendőrség hány fotót kobozott el és azt sem, hogy milyen állatok láthatók rajtuk.

Kulik műve először egy vámtiszt szigorán akadt fenn, majd a rendőrök szétszerelték az installációt és gondosan lefényképezték minden részletét. Kihallgatták az ügyben Kulik két munkatársát,  Jelena Szelina és Szergej Hripun moszkvai galériatulajdonosokat is. A francia büntetőjog tiltja az olyan erőszakos vagy pornográf képek közzétételét, amelyeket kiskorúak is láthatnak. A további eljárásról a párizsi ügyészség hivatott dönteni.

A FIAC igazgatója, Martin Bethenod dühösen reagált a rendőri akcióra, mondván, hogy Kulik műveit minden incidens nélkül bemutatták már széles körben, és két francia múzeum is vásárolt tőle alkotásokat. "Egy kiváló alkotóról van szó, akinek művészi képességei megkérdőjelezhetetlenek. A rendőri fellépés egyszerre  okozott nekünk meglepetést és sokkot" - nyilatkozta. Az igazgató szerint a fotók üzenete nem a zoofília hirdetése, hanem annak a kérdésnek felvetése, hogy hol van a határ az emberi és az állati között.

Hasonlóan megdöbbenésének adott hangot egy francia művésztárs, Gilles Delmas, aki szemtanúja volt a rendőri intézkedésnek: öt civilruhás arra kényszerítette a látogatókat hogy hagyják el a kiállítást. Delmas elnyomásnak nevezte a hatósági akciót.

Kulik bemutatói keltettek már korábban is ellenérzéseket. A  2000-es FIAC-on például a Tolsztoj tyúkokkal című művében a nagy orosz író életnagyságú szobrát egy tyúkketrec alá helyezte el, és a három tyúk rövidesen tollakkal és ürülékkel borította be. 1992-ben Moszkvában a művész az állatvédők haragját vívta ki, mert egy filmjén egy élő malacot feldaraboló hentes volt látható.