Alföldi-bemutató Bécsben

Tódul a közönség a bécsi Volkstheater premierjére, nagyon sok a magyar szó. Magyar a szerző, az 1900–1975 között élt Háy Gyula, s magyar a rendező, Alföldi Róbert. S vele a díszlettervező, Menczel Róbert, a maszk- és kosztümtervező Nagy Fruzsina. Budapestről is jött számos Alföldi-rajongó, akik a Nemzeti Színház Alföldi-korszakának utolsó előadásainál már megmutatták, hogy mekkora kitartásra, hűségre képesek.

Haben a német címe a darabnak, talán birtoklás a legjobb magyarítása. A darab magyar címe: Tiszazug. Valós történeten alapul, az arzénnal gyilkoló asszonyokén. 1929-ben egy névtelen feljelentés nyomán derült ki, hogy a 11 alföldi települést magában foglaló Tiszazug vidékén, nagybirtokok zárt világában hullottak a tehetős férfiak, mint a legyek. Légyfogóból kiáztatott arzént rejtettek ételükbe, mindig nők, hogy örököljenek, hogy fojtogató uralkodásuktól, unalmas személyüktől szabaduljanak. A méreg, s meggyőződése szerint az igazság osztója egy bába asszony volt, aki vagy 160 feltárt esetben adta oda a nőknek a „boldogságot".

A kommunistaként, antikommunistaként is bebörtönzött Háy Gyula 1933 és 1935 között írta a darabot németül, 1936-ban könyvformában jelent meg Moszkvában. A budapesti Nemzeti Színházban tartották az ősbemutatót 1945-ben, ez volt az első háború utáni színházi premier, majd még abban az évben a bécsi Volkstheater vette műsorára. Bécsben még kisebb botrányra is sor került, azon borultak ki hangosan a szélsőséges nézők, hogy a színpad közepére felállított Mária-oltár szolgált az arzénes csomagok rejtekhelyéül.

Alföldi Habenjében is a színpadi szimmetria közepén áll az oltár, ahol ma már egyéb blaszfémiára is sor kerül: ennek támaszkodva történik az ifjú szerelmesek nyílt szeretkezése, az oltár ajtaján közlekedik a mérget osztó bába. A rendező a Népszabadságnak elmondta, hogy két hónapig folytak a bemutató előkészületei, de időt vett igénybe a magyar fordítás fellelése is. Alföldit a színház kérte fel a Haben megrendezésére, munkáját tolmács segítette.

Szintén a Népszabadságnak nyilatkozva fejtette ki Alföldi, hogy a zárt világban a magyar jelent is ábrázolni kívánja, a mai világ modelljét látja az eltorzult közösség bemutatásában. Hogy mennyire a jelenről akar szólni, azt jelzi a darab kezdetén látható temetés, a gazdagon díszített koporsón a felirat 2015-tel végződik. A szereplők valamennyien mai ruhákat viselnek, finomabb és elnyűttebb holmikat, suhogó tréninget, bársonydzsekit.

Az osztrák színészek tökéletesen értik a tiszazugi-mai világot, a legkitűnőbb a bábát alakító 88 esztendős Erni Mangold, aki gyenge hangon, állandó gúnyos mosollyal alakítja az igazságosztót.

Háy Gyula darabja a gyilkoló asszonyok elleni ítélet felolvasásával zárul. Alföldi ennél tovább megy, a bűnösök között egyedül ártatlan ifjú rendőrrel „megfojtatja" a gyermekét a szíve alatt hordozó, s állítólag ezért mérgező szerelmét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.