A 32 portrét történész választotta ki Árpád apánktól Antall Józsefig. Kérdésünkre, hogy miért állt meg a harmadik köztársaság 1993-ban elhunyt miniszterelnökénél, hiszen utána is pályára állt néhány Európa-szerte ismert notabilitás, azt mondta: nem akart élő személyiségeket a táblára tenni.

Történelmi sakk-készlet az alkotó Juhász Sándorral Földi D. Attila / Népszabadság

Az angol nyelvű szöveggel kivitelezett találmányt szuvenírnek szánja, mint kifejtette, három célcsoport számára: az idelátogató turistáknak, az emigráns magyarság magyarul már nem (jól) beszélő leszármazottainak és a honi intézményeknek, amelyek afféle repiajándékként hasznosíthatnák. A játékszer célja nem több és nem kevesebb, mint hogy szórakoztatva oktasson: a táblához füzet tartozik, amelyből mindahány szereplőről megtudható, amit feltétlenül tudni kell.

Először a Facebookon próbálta népszerűsíteni termékét, majd politikusoknak és polgármestereknek küldött mintapéldányt. Csak Újbuda élt az opcióval, helyi hírességek és nevezetességek képét nyomatták a táblára.

A történetet színezi, hogy legutóbb Krakkóban járt, s azzal kellett szembesülnie, hogy – noha találmánya szellemi védettséget élvez – sakkját vidáman árulják a belvárosban, habár tegyük hozzá, hogy mások mellett Putyin, Raszputyin és Gorbacsov arcmásával.

Juhász Sándor legújabb terve, hogy az utcán fogja árulni a sakkot asztalról. Találkozásunk másnapján közölte az örömhírt, hogy megkapta a terézvárosi önkormányzat engedélyét, a Liszt Ferenc téren verhet majd tanyát.