Új X-akták: akarunk-e hinni?
Már a kilencvenes években sem volt ez másként: voltunk mi, Mulderek, akik ufómegfigyelő állást építettünk a padláson, és minden gyanús alakról egyértelműen megállapítottuk, hogy a Szindikátusnak dolgozik, de legalábbis kormányzati megfigyelés alatt állunk. Meg voltak a Scullyk, akik kiröhögtek, amikor az adás másnapján lázasan elemeztük az aktuális epizódot, és azt találgattuk, miként alakítsuk át működésképtelen zsebrádiónkat, hogy titkos katonai adást fogjunk vele. Aztán nem fogtunk se adást, se ufót, és eltelt vagy tizenöt év.
De még mindig mi vagyunk azok, akik hónapok óta tűkön ülünk, milyen lesz a kilencvenes évek kultsorozata újramelegítve. Pedig manapság, a Mindenegyben blog korában nehéz komolyan venni bármiféle háttér-összeesküvést – és pont ugyanezért nagyon is könnyű. Tulajdonképpen kézenfekvő, hogy visszatért az X-akták, és nem csak a nosztalgia miatt: a világban tapasztalható zavarodottság melegágya a konteónak.
No, de nézzük, mink van: Skinner (FBI-főmufti, akiről sosem tudjuk, melyik oldalon áll) összetrombitálja az orvosként dolgozó Scully exügynököt és Muldert, aki a borostája méretéből ítélve az utóbbi húsz évben ki sem mozdult a szobájából. Skinner az amerikai Szaniszló Ferenc, bizonyos Ted O'Malley megjelenésére figyelmeztet. Hősünk meg is jelenik, prezentálva, hogy a tengerentúlon igen jól jövedelmez a konteóbiznisz: a meglehetősen tenyérbe mászó O'Malley-nak telik golyóálló limuzinra és helikopterre is. Egy idegenek által elrabolt lánnyal igyekszik meggyőzni Mulderéket, hogy szálljanak vissza a ringbe. Innen – ne kérdezzék, hogyan, ez nyilván a következő öt részben fog kiderülni – hipp-hopp, eljutunk a szabadenergiával működő, emberi gyártású űrhajókig, minden második szereplő eltűnik vagy felrobban, és hirtelen annyi lesz a csavar, hogy nehéz átlátni, most akkor ki vert át kit és mikor.
A felállás amúgy a régi: Mulder nagyon akar hinni, Scully nagyon nem. Aztán kénytelen lesz – bár hogy pontosan miben, az egyelőre nem világos. Az új sorozat képileg és nyilván költségvetésileg is más dimenzió (haha, értik), ráadásul sokkal pörgősebb, mint a klasszikus verzió, amiről egyelőre nem feltétlenül jelenthető ki, hogy előny volna. De feltétlenül pozitívum, hogy lecserélték Scully borzalmas nadrágkosztümjeit, és David Duchovny nevét is helyesen ejtik a főcímben. A Cigarettázó Férfi egészen siralmas állapotban eregeti a füstöt, a főcímzenétől még mindig frászt lehet kapni, Mulder pedig továbbra is a legidegőrlőbb pillanatban csapja le a telefont.
Egyelőre nehéz megállapítani, pontosan mit is várjunk a következő öt résztől – Chris Carter, a sorozat agya szerint például a második, azaz ma esti epizód a nagy durranás. Ha a nézettség jó, jöhet egy teljes évad. Márpedig – már megint vagy még mindig – vélhetően olyan sokan akarnak hinni, hogy a számok is biztatóak lesznek. Csak a Gumiember ne jöjjön vissza.