Az elmúlt 150 év karikatúráiból válogat a Móra Ferenc Múzeum május 15-én, pénteken délután nyíló „Humor a képzõmûvészetben" címû kiállítása. Bemutatásra kerülnek a különbözõ korszakok komikus mûfajai a XIX. századi élclapoktól kezdve a Nyugat íróinak karikatúráin át egészen a mai kortárs gúnyrajzokig és a 3D-s humoros animációs filmekig.

A karikatúra megszületése a fényképezés elõtti idõkbe vezet vissza, amikor rajzokkal illusztrálták az eseményeket. Ezekbõl a rajzokból nõtt ki a karikatúra, más néven gúnyrajz, amely nem csak tudósított, hanem a közvélemény ítéletét tükrözve minősített is, gunyoros hangvételével. A műfaj XIX. századi legjelentõsebb alakja Jankó János, aki az 1868-tól kiadott Borsszem Jankó címû élclap vezetõ rajzolója volt. A kiállításon a Borsszem Jankó mellett más eredeti, korabeli élclapok és karikatúrák is bemutatásra kerülnek.

A huszadik század nagy nyugatos alakjai mellett híres filozófusok és közéleti személyiségek karikatúrái is feltûnnek a kiállításon: Szabó Lőrinc mellett találkozhatunk Arthur Schopenhauer-rel is. A neves filozófus a gúnyrajzok kedvelt céltáblája volt, mivel elmélete szerint a világ és maga az élet is csak egy rossz tréfa.

A tárlaton a nagy öregek mellett kortárs mûvészek alkotásaival is találkozhatnak az érdeklõdõk. Így többek között bemutatják a fanyar humorú, ironikus szobrászművész, Haraszty István mobilszobrait is, csakúgy, mint Jelenszky László közéleti, aktuálpolitikai gúnyos lenyomatait.

A kortárs karikatúra különleges kifejezõi azok a falvédők, amelyek napjaink kincseit mutatják be a múlt század stílusában. Ezek a hímzett textíliák giccses formában ábrázolják a jelen kultúra ikonjait. Így a kiállítás idejére a Móra múzeumba látogat Zámbó Jimmy és E.T., a földönkívüli is.