"Egy szép, konszenzusos törvény"
S hogy így lehet, arra biztosítéknak tűnt a mellette ülő Mihályfi László minisztériumi főosztályvezető, aki már az előző kormány idején is a Világörökségi Törvény kidolgozásán fáradozott. A miénk lesz egyébként a világ ötödik világörökségi törvénye (Olaszország, Románia, Dél-Afrika és Ausztrália után).
De nézzük előbb e törvény fő elveit, sarokpontjait, ahogy Hammerstein Judit ismertette őket, de a tervezet a neten is olvasható, például a parlament honlapján. A törvény három legfontosabb előírása, hogy: 1. kötelező lesz a világörökségi területeken kezelési terv megalkotása, 2. kezelő szervek (gondnokságok) felállítása, 3. önálló költségvetési sorban kell állami pénzforrást biztosítani a területek kezelésére.
A Világörökségi Törvény révén tehát már nem csak az Örökségvédelmi Törvény részeként lesz meghatározva, hogy mit lehet tenni egy világörökségi területen, hanem egy külön törvénnyel, amely mögé pénz is rendelődik (a tervek szerint 400 millió forint), s így jelentősebb súlya is lesz. Bár azt is látni kell, hogy a törvény bevezetése nem keletkeztet valamiféle újfajta védelmet, sem új jogköröket, csupán a világörökségi szempontok betartatása lesz megerősítve, intézményesítve. A világörökségi területek a jövőben eleve is védett területek lehetnek csak: vagy műemléki jelentőségű területként vagy természetvédelmi területként. Nem lesz lehetséges, hogy egy terület előbb világörökség legyen, s csak azután három évvel kapja meg a műemléki jelentőségű terület címet, mint például a Andrássy út pufferzónájával történt.
A kezelési tervek minden érintett önkormányzat számára kötelezően betartandók lesznek. Előírásai pedig részévé kell hogy váljanak a helyi területrendezési, szabályozási terveknek. Ez 120 önkormányzatot érint egyébként. Nem történhet meg az, ami néhány éve a VII. kerületben, hogy az úgynevezett zsidónegyed érdekében újraírt szabályozási tervnek nem lett része a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készített értékleltár. Vagy hogy a Tokaj-Hegyalján 27 település által kidolgozott és elfogadott kezelési tervre később néhányan nemet mondjanak, s így a szerencsihez hasonló szerencsétlen esetek alakuljanak ki. Sőt, a kezelési terv már a világörökségi címvárományosi helyszínekre is kötelezővé válik.
Tamási Judit KÖH-elnök a 8. paragrafusra hívta fel a figyelmet, amely szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hatóságnak a világörökség teljes területén lesz lehetősége és kötelessége érvényre juttatni a kezelési tervben rögzített szempontokat. Tehát nemcsak műemlék házak esetében, hanem egyéb, egyedileg nem védett objektumok esetében is. A KÖH szakértőt rendelhet ki, akivel kötelezően betartandó hatásvizsgálati dokumentációt készíttet.
A leendő törvény által előírt kezelő szervek, gondnokságok lehetőleg már létező szervek lesznek. A legtöbb területnek már van is ilyen, csak a budapesti világörökségnek nincs külön kezelője, itt tehát új szervezetet kell majd felállítani. A gondnok úgynevezett „követő figyelést” végez majd, tehát figyelemmel kíséri egy terület változásait, s ha szükséges értesíti az intézkedési jogkörrel rendelkező hatóságokat: az önkormányzatokat vagy a KÖH-t.
A Világörökségi Törvény három éve készül, a Hiller István vezette tárca 2009-re már előkészítette egy változatát, amit aztán a kormányváltás elsöpört, s e mostani egy újraírt változat. Ez a főirányokban azonban nem jelentett változást, tudtuk meg Mihályfi Lászlótól. Tehát valóban konszenzusos törvény ígérkezik. Bár ez majd kiderül, legelőbb hétfőn, amikor a Kulturális és Sajtóbizottság tárgyalja majd.
