Sosem hallottam róla. Egy másik, nagyon híres budai hordóról, a Mayerffy-hordóról viszont írtam is néhány éve, amikor eladásra kínálta az I. kerületi önkormányzat. Sőt, a Budai Vár alá vájt, sötét és elhagyott pincében még láttam is a híres-nevezetes márványhordót, amely kicsit idősebb, mint a budafoki: 1826-ban készült. Építtetője a Ferihegy névadójának testvére, Mayerffy Károly volt, aki még a Sas-hegyen és a Gellérthegyen termelt szőlőt. Hatalmas, tartálynak beillő alkotása 281 hektoliter beltartalommal bírt, de ez természetesen kevesebb, mint a világ legnagyobbjának mondott budafokié, amelyről persze sok mindent kiderítettem most, hogy a fényképe a kezembe került.

Például, hogy mekkora is az akkora? Majdnem négyszerese a Mayerffy-hordónak: 1022 hektoliter, vagyis 102 ezer 200 liter. Úgy szokták ezt érzékeltetni, hogy Budapest teljes lakossága kaphatna belőle fél deci bort. Persze most, hogy a főváros lakossága bőven kétmillió alá csúszott, több is jutna fejenként. De a Jubileumi díszhordó, mert így hívják, még 1974-ben készült. S hogy minek is volt ekkor a jubileuma, azt nehezen találnánk ki, bár leginkább Budapest egyesítésének 100. évfordulójára gyanakodnánk. De nem. Annak ünnepelték huszonötödik évfordulóját, hogy az államosítás után hét társvállalat egyesülésével megalakult az országos Boripari Vállalat. Ennek a tiszteletére készíttette hát a Hungarovin a világra szóló hordócsodát az úgynevezett Leanderes pincében. Kivitelezője a budapesti Fűrész- és Hordóipari Vállalat, tervezője Borsody István üzemmérnök volt. A hozzá való válogatott tölgyfákat az ország több területéről sikerült beszerezni: 125 dongából épült a hordótest, a dongák szálai több mint 6 méteres hosszúságúak és 13-19 centiméter vastagok. S tovább sorolva a meghökkentő adatokat: a nagy testű bortároló hasátmérője is közelíti a 6 métert, igazából 5,8 méter, fenékvégeinek átlója 4,7 méter, az alkotás súlya pedig üresen is mintegy 18 tonna.

S ha jól megnézzük a képet, láthatjuk azt is, hogy a hordó vége faragással díszített. Hatalmas szüreti jelenet van abba belevésve: legalul borospince, a présház előtt munkában a régifajta, nagy tölgyfaprés, arrébb cigányzenekar húzza a nótát a táncra perdülők talpa alá, s telistele jókedvvel és szüretelőkkel a faragott hegyoldal, a messzehullámzó borvidék. A tőkék közt bujkálva egy szalagon felirat fut át: "Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort. Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül". Szabó István Kossuth-díjas fafaragó alkotta a borászat eme apoteózisát, s magát is rácsempészte állítólag a képre: ő volna a prés mögött álló kalapos figura. De nyilván sokan mások is magukra ismernek a Hungarovin egykori dolgozói közül. A fotón talán éppen önmaga mását mutatja az őszes úr, a pincemester.

Sok idő telt el e felvétel óta. Privatizációk történtek, vajon kihez került ez a különlegesség? Hát ezt is sikerült megtudnom. A hordó a Sörház utca 14. szám alatti Leanderes pincében ma is megtalálható. Jelenleg ez a Törley egyik borospincéje. Itt érlelik a Szent István Korona borok közül az Etyeken termett Irsai Olivért. De már nem az óriáshordóban, mert annak az egyik dongája évekkel ezelőtt tönkrement. Hat éve töltötték meg utoljára a hordót, akkor is csak vízzel – kaptuk az információt Molnár Rékától, a cég sajtósától.

Híre azért még van. Pár napja Olaszországból hívta őket valaki, s az iránt érdeklődött, tényleg Budafokon található-e a világ legnagyobb tölthető hordója. Hát persze, mondták, s küldték az információkat. Bár, hogyha az interneten rákeresünk, hol található a legnagyobb, tölthető hordó, egy heidelbergi, 220 ezer literes monstrumot hoz fel a Google. De azért az biztos, hogy a budafoki Jubileum hordó majdnem a legnagyobb a világon.

0210-kepmento--rédei-ferenc