A Tűzraktér perbe hívja Budapestet
Nem lesz annyira nagyon érdekes a tárgyalás - mondta a bírónő ma délelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a VI. kerületi önkormányzat által a Tűzraktér Független Kulturális Központot és Alkotóház üzemeltetője, az Art Sector Alapítvány ellen indított per első tárgyalásán – arra utalva, hogy a nyilvános aktusra viszonylag nagy érdeklődés mutatkozott. A 295-ös tárgyaló viszont kicsi. A feleket képviselőkön kívül mintegy húszan gyűltek össze, többnyire a Tűzraktérrel szimpatizálók és a sajtó munkatársai.
Noha körmünket valóban nem rágtuk tövig, a bírónő mégis tévedett.
Terézváros azért indított pert az alapítvány ellen, mert a Tűzraktér üzemeltője az április 28-án, egy testületi ülés keretében hozott határozat ellenére sem hagyta el az épületet. A bérleti szerződés egyébként már március 31-én lejárt. Az önkormányzat tehát arra kérte a bíróságot, hogy az kötelezze az alperest a Hegedű utca 3. alatti ház kiürített állapotban való átadására, vagyis birtokba adására.
A tárgyaláson a kerületet képviselő ügyvéd rosszhiszemű, jogcím nélküli használatról beszélt, a beadványban pedig többek között az szerepel, hogy az alperes „megakadályozza a felperes tulajdonost az ingatlan hasznosításában, ami tetemes károkat okoz az amúgy is forráshiánnyal küzdő felperesnél, továbbá jogellenes birtoklásával alperes megakadályozza, hogy Budapest egyik frekventált helyén felperes a fiatal művészek számára megfelelő feltételeket biztosítva segítse pályájuk kiteljesítését.” Az ügyvéd elmondta továbbá, hogy a kiürítéssel a Tűzraktérben dolgozó 374 művész jogai nem sérülnek, csupán az üzemeltető személye változik meg. (Itt mosoly futott át néhány arcon.) Arra kérte a bíróságot, hogy amennyiben az alperes az általa említett, a korábbiakban az épületben végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban viszontkeresettel kíván élni, azt a bíróság elkülönítve tárgyalja.
Az Art Sector ügyvédje egyértelműen cáfolta a rosszhiszeműséget, s szerinte a birtokba adás megtagadása és a beruházási költségek nagyon is összefüggnek, hiszen ezek alapot teremthetnek a helyiségek használatára, a kiürítés elutasítására, ráadásul a bérleti szerződések egyes feltételeit - állítása szerint - csak szóban rögzítették a felek. Ezekre bővebben nem tért ki. Simor Ágnes, az Art Sector törvényes képviselője, kuratóriumi elnök elmondása szerint bár a legtöbb elvégzett munkáról rendelkeznek számlával, rengeteg minden társadalmi munkában készült el. A bíró kérésére, hogy ha pontosan nem is, legalább nagyságrendileg jelölje meg az alperes a beruházott összeg nagyságát, az alperes nem felelt.
Ezután a felperes az alperest, az alperes a felperest „vádolta” azzal, hogy a másik fél elzárkózott a lehetséges jövőről szóló tárgyalásoktól, illetve hátráltatta azt. A kerület szerint az Art Sector célja egyértelműen az időhúzás, a Tűzrakteresek viszont azt mondják, az önkormányzat képviselői többször is meggyőződhettek az épületben az alapítvány, illetve az alkotóház munkatársai jóvoltából végbement pozitív változásokról, fejlesztésekről, ráadásul írásbeli megkereséseikre Terézváros érdemben (vagy egyáltalán) nem is válaszolt.
A tárgyalás utolsó szakaszában derült ki, miért nem volt igaza a bírónőnek, mikor azt prognosztizálta, nem is lesz olyan érdekes ez a kedd délelőtt. Egy hétfőn kapott információra hivatkozva az Art Sector képviselője bejelentette, perbe hívja a Fővárosi Önkormányzatot. Vajon mi köze Budapestnek a mostani, a tulajdoni lap szerint teljes egészében kerületi tulajdonban lévő épülettel kapcsolatos jogi eljáráshoz? A Tűzraktér képviselői szerint például az, hogy „az ingatlan kettős használatú”, s a szomszédos, fővárosi tulajdonban lévő ingatlan, és a Tűzraktér között „nincsen fizikai telekhatár”, az épület egyes helyiségei részben kerületi, részben budapesti tulajdonban vannak. A Terézvárost képviselő ügyvéd ezt vitatta. A bírónő pedig, miután az idő jócskán lejárt, szeptember 20-ra halasztotta a tárgyalást.
