Mint a szövetség honlapján olvasható, levelet küldtek a magyar Nemzeti Bank elnökének, hogy a napokban bejelentett 30 milliárdos műkincs-visszavásárlási programba, az úgynevezett Értéktár programba a Seuso-kincset is vegyék fel.  Azt írják, a szövetség véleménye szerint „a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam, megfelelő peren kívüli megállapodással rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, visszaszerezze azt”. Levelükben úgy fogalmaznak, hogy a visszavásárlás során két feltételnek kell teljesülnie: a magyar állam ne mondjon le elméletben sem a Seuso-kinccsel kapcsolatos alapvető követeléseiről, arról, hogy annak jogos tulajdonosa Magyarország, illetve hogy a kincsek jelenlegi őrzőinek nem fizethető ki a tárgyak teljes műkincspiaci értéke, legfeljebb egyfajta őrzési díj.

Seuso-kincs

A kincsek hazakerülése esetén a Magyar Régész Szövetség szerint felkutathatóvá válna a kincslelet többi, jelenleg még ismeretlen helyeken rejtőző darabja, továbbá ismételten el lehetne végezni azokat a természettudományos vizsgálatokat, amelyekkel immár publikálható módon lehetne bizonyítani a tárgyak eredetét.

Lassányi Gábortól megkérdeztük, nyilatkozatuk nem annak beismerése-e, hogy a régészet nem képes perdöntő bizonyítékot produkálni, amelynek révén jogi úton visszaszerezhetnénk a kincseket? A régész szövetség elnöke szerint nem látszik reális esély arra, hogy a terepen megtalálható még ilyen perdöntő bizonyíték. Viszont annak a veszélye fennáll, hogy a tárgyak illegális módon örökre eltűnnek a látókörünkből, s elveszik annak lehetősége is, hogy hazahozatalukkal a laboratóriumi, kémiai bizonyítékokat megerősíthessük. Mint mondja, az őrzési díj fejében való visszavásárlásra volt már precedens: a sárospataki könyvtár 136 kötetének visszaszerzéséért is jelentős őrzési díjat, 12 milló rubelt (400 ezer dollár) fizetett a magyar állam az oroszoknak, bár a szituáció némileg hasonló volt.

Nemrég számoltunk be róla, hogy már Hiller István minisztersége idején, 2008-ban felmerült a kincsek vásárlással való visszaszerzése. A durván évi 100 milliárdos kulturális költségvetés jelentős hányadát elvitte volna az üzlet. „Kevesebb, mint a felét, de két számjegyű százalékát” – fogalmazott kollégánknak a volt miniszter. A 2008-as gazdasági válság kirobbanása után a kérdés lekerült a napirendről. Legutóbb 2012-ben Zelnik István műgyűjtő tárgyalt a kincsek megvételéről, garanciát kérve arra, hogy az állam nem érvényesíti tulajdonosi jogait, amikor azokat hazahozza Magyarországra. Ebbe azonban a kulturális tárca akkor nem ment bele, mivel egy pillanatra sem kívánt lemondani jogai érvényesítéséről, s arról az álláspontjáról, hogy a bűncselekmény révén külföldre került kincsek nem forgalomképesek.

Információink szerint a régészek javaslatát hasonló okok alapján utasítja el a Nemzeti Bank, bár a válaszlevelet még nem küldték el a szövetségnek.