A rakparti falat tavaly azért kellett lebontani és újraépíteni a híd alatt, mert ott vezették el az új budai főgyűjtő csatornát, s ennek részeként néhány méterrel kiszélesítették a híd alatt átvezető rakparti utat is. Mint közismert, a csatornaépítés jelentős EU-s támogatással valósul meg. A támogatás lehívását azonban az alapítvány szerint veszélyeztetheti, hogy a helyreállítás nem a világörökségi szempontoknak megfelelően történt. 2005-ben ugyanis készült egy UNESCO állásfoglalás a rakparttal kapcsolatban, melyet az EU illetékes bizottsága is támogatott, s részben annak betartásához kötötte a támogatási összeg kifizetését.

Mivel a civil alapítvány szerint a világörökségi követelmények nem valósultak meg, csütörtökre összehívott sajtótájékoztatóján a szervezet magát Hiller István kulturális minisztert, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága elnökét szeretné felkérni, hogy hívjon UNESCO szakértőket, akik majd megállapítják, milyen mértékben sérült a világörökség a Margit hídnál, s megakadályozzák a sok milliárdos EU-támogatás kifizetését, amíg szépen és hibátlanul újra nem épül a támfal.

A kitűnő francia kapcsolatokkal rendelkező alapítvány, mint emlékezetes, korábban egyik résztvevője volt a rakpart kiszélesítését megakadályozó civil összefogásnak, és oroszlánrésze volt abban is, hogy az eredetileg eltervezett formában nem valósulhatott meg az egykori rózsadombi SZOT szálló bővítése. A szervezet, úgy tűnik, most nem fogadja el a munkákat szakhatóságként véleményező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal döntését, amely nem talált kifogást a rakparttámfal visszaépítésének módjában. A megfelelő vastagságú, világos színű, fagyálló köveket használták, sőt még a régieket is visszaépítették. Igaz azonban - jegyezték meg a lapunk által megkérdezett szakértők -, hogy nem az volt a kivitelező, akit az alapítvány szívesen látott volna.

Budai rakpart kiszélesítése