Überkarfiol terpeszkedik az Örkény Színházban. Szinte kitölti a teljes színpadkeretet. Karfiolfeletti karfiol Brecht Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése című politikai szatírájának színpadképe. Túlnagyított mezőgazdasági termék. Kézzel megfogható metafora. A nagyipar és nagykereskedelem színpadi megtestesülése. Sűrű jelentésével mindazt, ami profitot hajt, működteti a gazdasági életet. Áttételeivel befolyásolja a politikának nevezett szabályozó működést, ami az üzlet folytatása más eszközökkel.

Az előadást áthatja a karfiol. A szereplők fején parókaként jelentkezik. Mint szoknya Ambrus Mária jelmezei közt. Álarcként egyenruhásítja arcukat. (A maszkokat Szabó Cili készítette.) A karfiol, ha behatol a mindennapokba: anyagi erővé válik. A színészek meghágják a karfiolhegyet. Használják játéktérként a díszletkarfiolt kívül, használják belsejében. A karfiol mindvégig fehérlő rózsái német kerámia leveleinek foglalatában mentesítik az előadást a politikai hangsúlyok erőltetésétől. Brecht a kibontakozó náci mozgalmat Chicagóba helyezi. A Nemzeti Szocialista Párt mozgalmát egy gengszterbanda harcának mutatja. Az előadás nem fordít gondot Hitler = Arturo Ui, Dogsborough = Hindenburg, Ernesto Roma = Röhm, Givola = Goebbels, Giri = Göring, Dullfeet = Dollfuss, osztrák kancellár megjelenítésére.

A mű Finnországban készült 1941. március - áprilisában. Színre a háború után került Stuttgartban (1958). Másodszor a berlini Brecht színház játszotta ötven éve a szerző Barbara-lányának férje, Ekkehardt Schall-nak akrobatikus címszereplésével. (Pesten a Vígszínházban vendégszerepelte a Berliner Ensemble 1965-ben, négy évre rá, hogy Miskolcon eljátszotta bravúrosan Sztankay István, cerkófként futkosva a cirkusz-manézs peremén.)

Az Örkényben Kerekes Éva játssza Arturót rózsaszálnak öltözötten. Hímzése fölé hajoló biedermeier szende szűz. Hangja szellő megszólaltatta gyöngyvirág giling-galang. Szándékai vérszomjasak. Kerekes nem karikírozza a történelmi figurát. Szelíden súlyos. Naiva-ártatlanságú, elbájoló demagóg. Lírai gyengédséggel fogalmazza cselesen hazug szólamait. Kívülről virágszirommal fedett gyengédségű, bévül veszedelmes tüskékkel kibélelt. Közhasznúan szende. A nyilvánosságnak szántan megnyerő. Elvetemültségét takargatja, nem leleplezően játssza. Csupán egyszer csattan föl hangja. Súlyát, veszedelmes voltát szendeségében viseli. Megnyerően hamis. Meggyőzően hazudik. Nem kacsint játékával a nézőtérre. Nem tárja föl nyomulásának erővonalait. Tud kétarcú lenni. Félreérthetetlenül megmutatja szendének álcázott gyilkos elhatalmasodását.

Kerekes csillogóan szellemes, nagy alakítása mellett az előadás nagy nyeresége Ungár Júliának az Örkény számára elkészített kitűnő fordítása. Zsótér rendező lecserélte Fáy Árpád fél évszázados fordítását. Fáy, a Nagyvilág folyóirat szerkesztője fontos munkát végzett, lefordítva Brechtet, Dürrenmattot, Max Frischt. Fordításai költői erőben hátra maradtak, de gyors világirodalmi információkkal szolgáltak. Nemcsak a fordítónak, de fülünknek is idegen volt az eltérő gondolkodás. Ungár visszaállította a magyarul megszólaló Brecht okos költőiségét, mély egyszerűségét, lapidáris gondolatait.

Tisztelegnünk kell a karfiol rózsáinak szabatos készítői előtt: Hafner Mónika, Horváth Viktória, Vajda Júlia, Vajda Zsófi, Egri Mónika, Faragó Tamás, Simkó Gyula, Csohány Erika, Tornai Zsolt, Csobán András, Illyés András, Fancsali László és a KATUS Art Bt.

Máthé Zsolt megnyerő pimaszsága, Csuja Imre a Hitlert színészileg felkészítő klasszikus-színész vetített képeként, és mint sündisznó hajú öreg kancellárként, Szandtner Anna teuton heroinája átgondolt, szépen kivitelezett alakítások. Ötvös András, Polgár Csaba, Debreceny Csaba, Barabás Richárd, Für Anikó, Dömötör András, Takács Nóra Diána nem a néző előtt, hanem a nézőnek játszanak. A kísérőzenét (részint) Tallér Zsófia szerezte.

A karfiolád nyers politizálás helyett mélyére ás a tömegeket elvakító demagógiának. Kibontja a politikai gúnyirat napi időszerűségeiből a máig hasonlóan működő nép-vakítást, a tömegek megdolgozásának technikáját.