Mint Lucie Malkova elárulta, a musicalre együtt találtak rá Prágában Eszenyi Enikővel, a budapesti teátrum igazgatójával, aki a fiatal rendezőnek rögtön felajánlotta a lehetőséget, hogy a darabot Magyarországon is színpadra állítsa.

Noha a zenés színmű Émile Zola Hölgyek öröme című regényének motívumai alapján készült, nem történelmi musical - hangsúlyozta Lucie Malkova, aki szerint Zola olyannyira modern szerző, hogy tulajdonképpen a máról beszélt ebben a művében.

"A radikális szó a mi hozzáállásunkat jelöli a musicalhez mint műfajhoz. Korunkban a musical használati cikké vált, ami azt jelenti, hogy egyszerű, olcsó történeteket visznek színpadra fülbemászó dallamokkal. Mi ezzel szemben visszatérünk a műfaj gyökereihez Brecht és Weill szellemében: társadalmi kérdések vannak jelen a színpadon, persze a táncon és a zenén keresztül, szórakoztató formában" - szólt a rendhagyó műfaji megjelölés okáról.

Mint hozzátette, a drámai archetípusok - a főgonosz, a szerelmesek - természetesen ebben a darabban is jelen vannak, de nagy adag iróniával, így nehéz azonosulni bármelyik figurával is.

"A cím ugyan a nőkre utal, de az előadás nem csupán róluk és nem csak nekik szól" - hangsúlyozta Lucie Malkova, hozzátéve azonban, hogy az alkotói csapat is főleg nőkből áll.

Az első külföldi megbízását elvállaló rendező beszámolója szerint nagyszerű élményt jelentett számára a Vígszínház színészeivel folytatott közös munka. "Bizonyos fokig persze mást jelent a színházi gondolkodás Budapesten és Prágában. A magyar színjátszás sokkal nyersebb, jobban húz a realizmus felé, szinte vérre megy, ugyanakkor belenyúl az ember lelkébe is" - vélekedett Lucie Malkova.

A 14 éven felüli nézőknek ajánlott zenés darab középpontjában A nő vágya elnevezésű párizsi luxusáruház áll, ahol a nézők egy vidéki lány öntudatra ébredésének történetét követhetik nyomon. Denise a nagyáruház eladónőjeként szembesül a pénz és a hatalom könyörtelen törvényeivel, majd a szabados szerelem, az állandó intrikák és a nőket megbolondító divattéboly felfokozott világában próbálja megtalálni és kiharcolni a maga helyét Párizsban.

A Pesti Színházban játszott előadás szerepeit Hegyi Barbara, Bata Éva, Kovács Patrícia, Kovács Martina, Hegedűs D. Géza, Sarádi Zsolt, Kútvölgyi Erzsébet, Fesztbaum Béla, Lajos András, Csőre Gábor, Hullan Zsuzsa, Viszt Attila és Ruzsik Kata alakítják.
A darab zeneszerzője Milos Orson Stedron, a díszletet Iva Nemcova, a jelmezeket Petra Vlachynska és Barbara Wojtkowiak tervezte, a koreográfus Duda Éva volt.