Az AICA-díjat az egyesület elnökségéből álló zsűri minden évben három kategóriában - művész, kurátor és kritikus - ítéli oda. A Société Réaliste a Ludwig Múzeum-beli empire, state, building című 2012-es kiállításáért érdemelte ki az elismerést. A művészcsoport "a Ludwig Múzeumban érzéki eszközökkel jelenített meg komplex politikai, történelmi, antropológiai kérdéseket, melyekkel a jelenlegi magyar társadalom számos jelensége is leírható" - áll az egyesület által az MTI-hez hétfőn eljuttatott méltatásban.

A zsűri kiemelte, hogy Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy zászlókkal, színekkel, emblémákkal dolgozik, matematikájuk hátterét az elméletek adják: a nemzeti mítoszok, az ősképek, a vallások, az építészeti formába sűrűsödött társadalmi összefüggések, a pozitivizmus, az utópia és maga az állam. Nagyszabású retrospektív tárlatukon e matematikai világkép keresztmetszetét nyújtották.

Kürti Emese a Magyar Narancsban megjelent kritikáiért kapta meg az AICA-díjat. Az indoklás emlékeztet: Kürti Emese több éve ír kétheti rendszerességgel a hetilapba "egyenletes színvonalú, konzekvens értékrendet tükröző" kritikákat, melyek idővel viszonyítási ponttá váltak, s ezt kevés hazai műkritikus mondhatja el magáról. Kürti Emesét nemcsak az idei, hanem általában az utóbbi években végzett műkritikusi tevékenysége is érdemessé teszi a díj elnyerésére - jegyezte meg a zsűri.

Páldi Lívia a kasseli Documenta, a világ legnagyobb kortárs művészeti mustrája keretében kifejtett tevékenységéért részesült AICA-díjban. A 2012-es Documenta 13 egyik helyszíne a Kassel melletti Breitenau egykori bencés kolostora volt, ahol korábban dologház, a náci időkben koncentrációs tábor, majd a háború után leány-javító-nevelő intézet működött.

A méltatás felidézi, hogy a Documentán több alkotás is reflektált az intézmény múltjára, köztük a Páldi Lívia által a Hesseni Rádió számára készített To Be Corrected című hangjáték, amely alcíme szerint is inkább vázlat egy rádiójátékhoz. "A német hangjátékkultúra igényességével készült alkotás a drámai hatások és az eredeti hanganyagok helyett a múlttal szembenéző mai kutató pozíciójára fókuszálva dolgozta fel a témát a kortárs képzőművészet legrangosabb seregszemléjén" - áll az indoklásban.

A zsűri kiemelte a Szabad Művészek tevékenységét is, akik "a Magyar Művészeti Akadémia indokolatlan hatalmi pozíciója elleni tiltakozó akcióik nyomán váltak ismertté".