Az alapítvány bejegyzése még folyamatban van; vezető testülete a 15 tagú kuratórium, amelynek elnöke Pákh Imre műgyűjtő,  üzletember, aki a világ legnagyobb magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteményét tudhatja magáénak. A testület tagjainak többek között olyan tekintélyes személyiségeket kértek fel, mint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jelenlegi, és Vizi E.  Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, Vass Lajos, a Magyar Állami  Operaház főigazgatója, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház  főigazgatója és Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

Az alapítvány létrehozásának közvetlen előzménye a Munkácsy-vándorkiállítás, amelyet az elmúlt két évben több mint egymillió látogató láthatott 16 magyar városban.

Mint Vass Lajos kiemelte, a kiállítás-sorozatnak köszönhetően a  valaha világhírű festőművész népszerűsége újraéledt Magyarországon.
"A köz érdeklődése hívta életre az alapítványt" - hangsúlyozta Pákh Imre, aki egy friss felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a  megkérdezettek 36 százaléka Munkácsy Mihályt nevezte a legnépszerűbb  hazai festőművésznek. Pákh Imre a Munkácsy-hagyaték bemutatását, a  festőművész népszerűségének helyreállítását tartja az alapítvány egyik legfőbb céljának. A festőművészt életében, de leginkább a halála után sok negatív kritika érte, a bírálók nem zseniális  művészként, hanem a pillanatnyi piaci konjunktúrát kihasználó ügyeskedő üzletemberként igyekeztek láttatni a művészt.

Mint mondta, Munkácsy Mihály több mint 600 művet alkotott, de ezeknek talán ha a felét ismerjük. A festőművész képeinek többségét  amerikai műgyűjtők vásárolták meg, így az alapítvány egyik célja,  felkutatni a "lappangó" Munkácsy-festményeket, s elvégezni az  eredetvizsgálatukat.

Az alapítvány célul tűzi Munkácsy több mint ezer darabos levelezésének a feldolgozását, valamint egy korszerű monográfia kiadását. Tervezik külföldi Munkácsy-kiállítások megrendezését. A  bécsi tárlatról, amelyet a tervek szerint 2010-ben rendeznének, már  folynak a tárgyalások, de elképzelhető kiállítás Moszkvában, s az Egyesült Államokban is.

Boros Judit, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze elmondta, hogy Munkácsy Mihály kora legismertebb festőművészei közé  tartozott, s mint ilyen, sokat szerepelt a korabeli hazai és párizsi sajtóban, ám művészileg "légüres térbe" került, festészete sem Magyarországon, sem Franciaországban nem lelt igazán otthonra. Később hírneve elhalványult, "elveszett" az idők folyamán.

"Nem egészen véletlenül történt, hogy valamiképp elkezdtük nem szeretni Munkácsy Mihályt. A korszak, amelyben Munkácsy alkotott  sajátos megvilágításba került a XX. század elején. A modernizmus mindent elsöprő előretörésével mindazok a XIX. századi alkotások, amelyeket nem lehetett egyértelműen a modernizmus előzményeként érzékelni, háttérbe szorultak. Ez lett a Munkácsy-életmű sorsa is" - emelte ki Boros Judit.