Ezért a szeptember 19-i kormányülésen arról döntöttek, hogy a betervezett támogatáson felül biztosítják a projekttől 2010-ben elvont 500 millió forintot, sőt megtoldják további 200 millióval, hogy a felújítás ne akadjon el. Jövőre, az utolsó felújítási szakaszra egymilliárd forintot szánnak. Így a projekt teljes végösszege mintegy 8,5 milliárd forint lesz.

A minisztert és L. Simon László kultúráért felelős államtitkárt Süllei ­László kanonok vezette végig a még mindig „ostromállapotban lévő” templomon. Jelenleg nejlonnal letakart állványokról intenzíven folyik a ­főhajó két oldalán a falfestmények és az ólomüveg ablakok restaurálása, a karzaton épp most szerelik össze az újratervezett orgonát, mögötte a színes rózsaablak már a helyén van. Az oldalgaléria újra megnyílt a turisták előtt, itt a múzeumi termekben kiállítás látható a templom értékesebb kegytárgyaiból, a felújítás során előkerült időkapszulákból és a lecserélt, régi épületdíszekből. Pél­dául ide került a Béla-torony agyonszegecselt vén érckakasa.

Megkezdődött a padló pirogránit köveinek cseréje a főbejáratnál, de a templom járófelületének nagy részét még a régi, kopott kövek burkolják. Mint megtudtuk, az oldalkápolnákban az eredeti kövek meg is maradnak. A főhajóból a padokat és a szentélyből az úgynevezett stallumokat elvitték restaurálni, a hívek és a turisták most székeken ülnek. A szentély és a mellékkápolnák felújítása láthatóan a végére marad, ezekben még látszik, hogy a falakról néhol foltokban mállik az aláázott díszítőfestés. Az oltár rendbetétele nem a projekt része, azt az egyház külön végezteti el.

A Mátyás-templom felújítása 2006-ban kezdődött a Reneszánsz Zrt. és a Magyar Építők Zrt. által létrehozott konzorcium generálkivitelezésében. Akkor a munka időtartamát négy évre tervezték, a költségét pedig 6,5 milliárd forintra. Azonban az előre nem látható események, például az alapkőzet meglepetései, a templom tövében talált hatalmas középkori temető feltárása, valamint az előre nem kalkulált gazdasági válság miatt már 2009 végére látszott, hogy a munkák két évvel tovább tartanak, s csak 2012-re fejeződnek be, továbbá költségei 6,5 milliárdról 7,8 milliárd forintra emelkednek. Most már tudjuk, hogy a végső dátum 2013, a végső ár pedig 8,5 milliárd lesz.

Persze várjuk ki a legvégét.

A munkákat a külső felújítással kezdték. Az első években a falak sok helyen elmállott kőanyagát cserélték ki, valamint rendbe tették az altemplomot, a Hilton felőli oldalon megépítették a felszín alatti, 300 négyzetméteres bővítményt a gépészet számára. Sokan emlékezhetnek, hogy a tervezés időszakában szerepelt az elképzelésekben egy látogatóközpont-jellegű föld alatti bővítmény is a templom déli oldalán, de végül is költségcsökkentés miatt ez kikerült a tervekből. Bekerült viszont a tető 150 ezer Zsolnay-cserepének elengedhetetlen cseréje, amit 2009-re végeztek el. Majd ezután következett a templom főtornyának, a Mátyás-toronynak a megújítása. Összességében hatezer négyzetméter kőfelületet újítottak meg a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársai a templomon. Aztán 2010-től a belső terekre helyeződött át a hangsúly. Előbb a galéria múzeumi tereit – a királyi orató­riumot, a máltai lovagtermet, az I., II. és III. Béla termet – tették rendbe, restaurálva díszítőfestésüket, s ahol kellett, kiszárítva csapadékvíztől átázott falaikat. Majd következhetett 2011–2012-ben a főhajók festészeti rekonstrukciója, de úgy, hogy közben a templom folyamatosan nyitva maradjon, és csak egy részét zárják le a felújítás miatt. A befejezésig összesen 600 négyzetméternyi falképet és 11 ezer négyzetméter díszítőfestést újítanak meg a restaurátorok. A generálkivitelező részéről Sze­beni Nándor festő-restaurátor ellenőrzi a munkát, aki már a templom 1965 és 1970 között lezajlott felújításában is részt vett. Akkor egyébként felmerült, hogy esetleg eltüntetik a gótikus templomhoz nem igazán illő tarka falfestést. Többek közt Zolnay László, a híres régész volt ennek híve, de nem ő döntött. Az akkori vita most annak fényében érdekes, hogy Pannonhalmán, a gótikus apátsági templomban az épp befejeződött felújítás során eltávolították a Storno-festményeket. Tudni kell azonban, hogy a Mátyás-templom, bármennyire is régi az alapköveit tekintve, mai felépítménye még­iscsak XIX. századi, Schulek Frigyes tervezte neogótikus alkotás, amelyhez indokoltan tartozhat hozzá a színpompás falfestés is.

A munkák technikai érdekességei között kell megemlíteni, hogy a külső kőújítást előbb kőszilárdító anyag injektálásával kívánták megoldani, később azonban lemondtak erről, mert az anyag hosszú távú viselkedéséről nem állt rendelkezésre elég információ. Érdekes technikával szárították ki továbbá az északi oldal átázott falait, ezernyi lyukat fúrva rajtuk, amelyekben elektromos „szárítópókok” fűtőszálait helyezték el, s ezekkel szikkasztották hónapokon át a köveket. Ezekből a pókokból néhányat még most is látni a karzat alatt.

A templom 2011 februárjában négy új harangot is kapott, melyek közül a legnagyobb az Úr Krisztus tiszteletére szentelt 45 mázsás, két méter átmérőjű harang, ezt a másik hárommal együtt Passauban öntötte Rudolf Perner mester, ki az egyik harangot ajándékba adta egy régebbi lélekharang helyett, hogy az összhangzat kellemes legyen. Most hét harang található a tornyokban, a hetedik, egy háborúban kilyukadt, „szíven lőtt” harang a huszártoronyban lakozik.

Mint Meszleny Lászlótól, a templomot üzemeltető cég, az Incoronata igazgatójától megtudtuk, hamarosan újabb múzeumi kiállítótereket adnak át a galérián, és a felújítás után az 55 méter magas Mátyás-torony is látogatható lesz. Jelenleg az építőmunkák ­miatt körülbelül húsz százalékkal esett a templom idegenforgalma, amely azonban így is közelíti az ötszázezret.

Balog Zoltán és L. Simon László a Mátyás templom bejárásakor