Az iPad-, illetve az Android-alapú táblagépek térnyerésével egyre többen vásárolnak maguknak szkennert, hogy kedvenc, papíralapú regényüket vagy képregényüket digitális formátumra cseréljék. A Fujitsu számítástechnikai cég például arról számolt be, hogy az iPad japán bevezetését követő hónapokban szkenner­eladásaik megkétszereződtek.

Először a Bookscan nevű cég alapítója, Óki Juszuke is saját maga szkennelte be kétezer könyvét, hogy helyet szabadítson fel a lakásában, és hogy ­könyveit az iPaden is olvasni tudja. Innen jött tavaly az ötlet, hogy a könyvdigitalizálásra vállalkozást alapítson.

Becslések szerint a japán piacon ma körülbelül hatvan cég foglalkozik a könyv­szkenneléssel, a Book­scannek pedig már száznegyven alkalmazottja van. Náluk száz jenbe, átszámítva kb. kétszáznegyven forintba kerül egy könyv elektronikus formátumra alakítása, ami sajnos „végső megoldást" jelent a papírkönyvek szempontjából, ugyanis a digitalizáláshoz szét kell szedni őket. Az érdeklődés azonban akkora, hogy a várólista több hónapos.

A japán kutató-fejlesztők is segíthetik a könyvdigitalizáló iparág fejlődését: a Tokió Egyetemen tavaly óta dolgoznak azon a szuperszkenneren, amely egy kétszáz oldalas könyvet hatvan másodperc alatt képes digitalizálni. A jövőre elkészülő berendezésnél a könyvet nem kell szétszedni a szkenneléshez: egy robot lapozza az oldalakat, amelyeket egy villámgyors, másodpercenként ötszáz kép elkészítésére képes fényképező fotóz le. A szkennerhez kötött számítógép pedig kijavítja az oldalhibákat és a hajtás során keletkező oldalgörbületeket és árnyékokat is eltünteti.

A könyvdigitalizálási szolgáltatás elterjedése annak is köszönhető, hogy a japán kiadók egyelőre lassan mozdulnak, hogy a papíralapú könyvek és képregények mellett az olcsóbb, elektronikus változatot is megjelentessék. A világ legnagyobb, körülbelül huszonnégymilliárd dollár árbevételű könyv- és magazinpiacán a legjelentősebb kiadók elismerik, hogy nem lehet megállítani a digitális átállást. Ők azonban azt szeretnék, ha hosszú távon egyensúly alakulna ki a papíralapú és az elektronikus kiadású művek között. A 2010-es pénzügyi évben egyébként a japánok kb. nyolcszázmillió dollár értékben vásároltak ­e-könyveket, amelyek túlnyomórészt mobiltelefonra optimalizált képregények voltak.