A Herzog-örökösöké az egyik legnagyobb restitúciós per, amelyet az Egyesült Államokban egyetlen család egy külföldi állam ellen indított. Fő felperesnek egy 44 éves Herzog-dédunokát választottak az örökösök, jelzésül a magyar hatóságok felé: a kivárás nem megoldás - írja pénteki cikkében a Los Angeles Times.

Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban indítottak pert a magyar állam és több nagy múzeum ellen, hogy visszakaphassák a néhai bankár műgyűjteményéből a holokauszt idején ellopott, ma Magyarországon található darabokat, több mint 40 műtárgyat. A kereset szerint a művek - köztük id. Lucas Cranach, El Greco, Francis de Zubarán és Gustave Courbet alkotásai - több mint 100 millió dollárt érnek.

"Ez az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - restitúciós per, amelyet egyetlen család egy amerikai bíróságon indított egy másik állam ellen" - mondta a családot képviselő New York-i ügyvéd, Michael S. Shuster a Los Angeles Timesnak.

Az ügyvéd szerint a per a végső eszköz a család kezében arra, hogy rábírja a magyar kormányt - amely ezekben az ügyekben sokkal kevésbé volt együttműködő és megegyezésre hajló, mint a német vagy az osztrák vezetés - a helyes cselekedetre. Shuster hozzátette: a keresetet a vonatkozó hágai egyezménynek megfelelően lefordítják és eljuttatják a magyar hatóságokhoz.

A fő felperes szerepét - stratégiai és személyes okokból - egy Herzog-dédunoka, a 44 éves David de Csepel vállalta, aki ingatlanfejlesztőből lett marketing tanácsadó és a kaliforniai Marina del Reyben él. A stratégiai meggondolásokat magyarázva Shuster hangsúlyozta: fontos, hogy egy fiatal képviselje a családot, világossá téve a magyar illetékesek számára, hogy a kivárás nem jelent megoldást ebben az ügyben.

Azonban David de Csepelnek, aki egyike a több mint 20 Herzog-örökösnek, személyes kötődése is van az ügyhöz. "Nagyanyám művészeti albumokból vágta ki apja kollekciójának darabjait és a képeket kitette New York-i lakásában" - idézi fel de Csepel, akinek a képek visszaszerzése iránti elkötelezettsége 1995-ös budapesti látogatása után erősödött fel. A Szépművészeti Múzeumban először láthatta élőben a kérdéses festmények egy részét, s volt, amelyiknél tábla jelezte, hogy az az egykori Herzog-gyűjtemény része volt.

"Furcsa érzés volt" - emlékszik vissza az örökös az akkori látogatásra, hozzátéve: "nem azt akarom, hogy a képek otthon lógjanak a falon. Nem is tudom, hogy tudnék-e aludni... Inkább csak igazságot akarok a családomnak".
David de Csepel emlékeztet arra, hogy már az 1990-es évek eleje óta küzd kárpótlásért családja: először diplomáciai utakon, majd a magyar bíróságon próbáltak visszaszerezni több műtárgyat, sikertelenül.

A mostani per több szempontból is szokatlan: egyrészt a visszakövetelt műtárgyak nagy számát tekintve, másrészt azért, mert a nagy sajtónyilvánosságot kapó hivatalos lépések mellett egy külön honlapot is szenteltek az örökösök az ügynek. A www.hungarylootedart.com oldalon különböző háttéranyagok mellett a családról és a gyűjtemény darabjairól készült képek is találhatók.

"Ez egy bírósági ügy, de azt akarjuk, hogy a közvélemény is tudja, mi történik" - mondta David de Csepel a Los Angeles Timesnak. Utalt arra: így szeretnének további nyomást gyakorolni Magyarországra.

A magyar államot még nem keresték meg

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közlése szerint a magyar állam keresetet a mai napig nem kapott, ezért nem tud állást foglalni abban az ügyben, miszerint Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban pert indítottak, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.

A NEFMI csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a magyar állam tudomásul vette a Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én meghozott ítéletét, amelyben az elutasította Martha Nierenberg (Herzog Mór Lipót unokája) keresetét. A jogerős ítélet szerint a magyar állam különböző jogcímeken - jogerős büntetőhatározattal, a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás értelmében, a törvény erejénél fogva, illetve elbirtoklással - tulajdonjogot szerzett 12 képre.

"Azzal kapcsolatban, hogy sajtóértesülések szerint az örökösök újabb eljárást kezdeményeztek a magyar állam ellen egy washingtoni bíróságnál: a magyar állam erre vonatkozó keresetet a mai napig nem kapott, ezért ebben az ügyben nem tud állást foglalni" - zárul a NEFMI kultúráért felelős államtitkárságának közleménye.
Mint arról az MTI csütörtökön hírt adott, a családot képviselő New York-i ügyvéd, Michael S. Shuster a Los Angeles Times-nak úgy nyilatkozott: a keresetet a vonatkozó hágai egyezménynek megfelelően lefordítják és eljuttatják a magyar hatóságokhoz.

Szerdán a The New York Times adta hírül: Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.

A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.

Herzog örökösei több mint két évtizede kérik jogi úton a magyar államtól, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyaikat. A Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, ami alapján vissza kellett volna kapniuk 12 festményt a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától. A döntés ellen azonban fellebbezett az akkori magyar kormány és újabb perek következtek. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában - az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva - jogerősen elutasította az örökösök keresetét. Az örökösök képviselője akkor jelezte: a család nemzetközi jogi fórumokon folytatja a küzdelmet.

Akár tíz évig is eltarthat

Akár egy évtizedig is eltarthat a Herzog-gyűjtemény miatt a magyar állam és a magyar múzeumok ellen Washingtonban indított polgári per, de ha egyszer az örökösöknek kedvező döntés születik, akkor a végrehajtás során, az ítélet tartalmától függően akar le is foglalhatják az Egyesült Államokban lévő magyar állami tulajdonú vagyontárgyakat - mondta Kende Tamás nemzetközi jogász csütörtökön az MTI érdeklődésére.

A szakember szerint a kereset befogadása, az amerikai elsőfokú bíróság joghatóságának megállapítása lesz az első érdemi kérdés, amiről az eljáró bírónak döntenie kell. Ez az ottani joggyakorlatot ismerve jó eséllyel a felperesek számára kedvezően dől el, hiszen jelen esetben a magyar állam feltehetőleg nem hivatkozhat mentességre a joghatóság alól.

Ezután viszont egy rendkívül hosszadalmas eljárásra lehet számítani, hiszen a per eldöntése szempontjából releváns kérdésekre Magyarországon kell keresni a választ: itt voltak a festmények, amelyeket a II. világháborúban a Herzog családtól elraboltak a nácik, majd a világháború után magyar múzeumokba kerültek, javarészt letétbe. Az iratok magyar nyelvűek, a tanúk magyarok, tehát a bizonyítékok megvizsgálása egy tengerentúli bíróság számára rendkívül nehézkes és időigényes feladat lesz.

Ha egyszer megszületik a jogerős ítélet, és az az örökösök számára kedvező lesz, de a magyar állam nem hajlandó visszaadni a kért műkincseket, akkor az ítélet végrehajtása az Egyesült Államokban a magyar állam vagyontárgyaira nézve lefoglalást eredményezhet abban az esetben, ha a felperesek vagylagosan a képek ellenértékét is kérik és ezt a bíróság meg is ítéli nekik - figyelmeztetett a jogász.

Ez a lefoglalás kiterjedhet bankszámlákra, ingatlanokra és más dolgokra, melyek a magyar állam, például magyar állami vállalatok tulajdonában vannak - mondta a szakember, aki megjegyezte azt is, hogy a nemzetközi közvéleményben meglehetősen negatív sajtóvisszhangra lehet számítani a végrehajtás esetén és ez a gazdasági és politikai kapcsolatok egészére is hátrányosan hatna.

A jogász szerint egyébként nemcsak hosszadalmas, hanem fordulatos eljárásra is lehet számítani, hiszen az ilyen ügyekben a felek közötti megegyezésnek is nagy szerep juthat, a mindenkori megegyezési szándékokat, tárgyalási pozíciókat viszont a per, a bizonyítás aktuális állása nagyban befolyásolja.
Arra a kérdésre, hogy a Herzog-gyűjtemény sorsa nem számít-e "ítélt dolognak", azaz egyszer már a magyar bíróság által véglegesen eldöntött kérdésnek, Kende Tamás úgy válaszolt: Magyarország és az Egyesült Államok csupán a családjogi és választott bírósági ügyekre vonatkozón kötött olyan egyezményt, mely szerint kölcsönösen elismerik egymás bírósági ítéleteit és gondoskodnak végrehajtásukról.

Kende Tamás nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Herzog-ügy merőben más, mint a MÁV ellen tavasszal egy chicagói bíróságon megindult per, ahol milliárd dolláros kártérítést követel mintegy kéttucat holokauszt túlélő a magyar vasúttársaságtól azért, mert álláspontjuk szerint annak jogelődje 1944-ben felróható módon közreműködött a zsidók deportálásban és kifosztásában. A chicagói bíróság még nem döntött arról, hogy egyáltalán illetékesnek tartja-e magát az ügy megítélésére.

A szakember szerint a MÁV-pertől eltérően a Herzog-perben meglehetősen konkrét a kereseti kérelem, jól meghatározható és beazonosítható tárgyak tulajdonjogáról van szó, a releváns történelmi események és jogi aktusok is viszonylag pontosan dokumentáltak. Az örökösök pedig több mint másfél évtizeden át eredménytelenül tárgyaltak, pereskedtek Magyarországon.

Kende Tamás úgy véli, Magyarország és a magyar hatóságok még az elején állnak annak a Nyugat-Európában már több évtizede zajló "tanulási folyamatnak", amelynek során az európai államok szembenéznek a holokauszt időszak történelmével.

Hasonló ügyekben az osztrák es a svájci állam is az örökösekkel való megegyezésre kényszerült, és a nácik által eltulajdonított, majd állami kézben maradt műkincseket sok esetben visszaszolgáltatták már - emlékeztetett a nemzetközi jogász.