A nyertes pályázatot Lelkes András, Liber Endre és Weyer Balázs készítette. A rendezvény hozzávetőleg 390 millió forintot kap a kulturális költségvetésből. Igaz, ennek kétharmadát vissza kell téríteni a bevételekből.

Idejönnek körülbelül háromezren, négy-hat napig laknak, esznek, közlekednek és vásárolnak. Csak a 12-15 ezer vendégéjszaka áfája, idegenforgalmi adója több százmillió forint, és akkor a többi költésről még nem esett szó. A magyar zeneipar exportképességét is segíti. Ezzel kapcsolatban a fő kérdés, hogy a Womex utáni időszakban hogyan menedzselik, hogyan használják ki a szereplők a megnövekedett érdeklődést.

– A három évvel ezelőtti, Görögországban rendezett fesztiválnak nem lett tartós eredménye, az egy évvel korábbi dán expó hatásából ma is profitál az egész skandináv régió. Az ok: Dániában volt intézményrendszer és tudatosság – mondta lapunknak Weyer Balázs.

A Womexek történetében hagyomány, hogy a helyi közrádió a partner,Weyerék már meg is állapodtak az MTVA-val. Elkészült a magyarországi expó arculata is. Februárban jelenik meg a pályázat a zenekaroknak, a konferencia-előadóknak és a bemutatandó filmeknek, de hátravan még a helyi kiegészítő programok anyagi fedezetének előteremtése, a pótlólagos források megtalálása is. –Már most dolgoznunk kell azon, hogy a Womex után mi következik – így Weyer. – A zene hordozza legerősebben egy ország különlegességét, sok helyen éppen azért költenek kiemelten a zene, főleg a helyi sajátosságokat hordozó világzene támogatására,mert a turizmus és a kreatív iparágakba érkező innovatív befektetések növekedését várják.

Ennek az egyik formája lehet a zenei exportiroda vagy a zenei exporttevékenység normatív támogatása. Majdnem minden európai országban van valamilyen intézmény és állami támogatás erre. A walesi Womex után a zenére költött pénz nemzetgazdasági szinten hétszeres eredményt hozott.