Gáspár György speciális üveg és műgyanta ötvözeteit kilóra megvenni sem olcsó, hiszen a high-tech anyagokból és egyedi technikával készült szobrok anyagköltsége is jelentős, egyes darabok esetében milliós nagyságrendű összeg. A gyűjtők és műgyűjtemények azonban elsősorban nem a különös, saját tervezésű anyagot értékelik Gáspár György munkáiban, hanem - és ezúttal szó szerint - a hozzáadott értéket, amely a műtárgyak egészen rendhagyó formavilágában ölt testet.

Párizs, London, Seattle, Palm Springs, Szingapúr - folyamatosan bővül azon városok listája, ahol Gáspár György alkotásai időszakos kiállításokon, vagy múzeumokban bemutatkoztak már. Az otthonra lelt Gáspár György-féle alkotások a Line, az Alien, a New Aliens, és az Uranium sorozat részei. A művész már egy új, sötétben világító anyagon dolgozik.

- Alkimista vagyok - mondja, arra utalva, hogy az üveg és a különböző, high-tech anyagok keverékéből álló anyagot is ő maga alkotja műveihez, és minden alkalommal újragondolja azt. Az immár Elton John gyűjteményébe tartozó Uranium IV. nem tartalmaz világítóeszközt, saját fénye van. Ezen a nyomvonalon továbbhaladva készül Gáspár György új sorozata, amelynek darabjai már sötétben is világítanak majd.

A világszinten jegyzett iparművész a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzorát, Bohus Zoltán üvegművészt tartja mesterének, és az Erdész Galériát a kortárs magyar üvegművészet legjelentősebb segítőjének, egy új magyar brand kiépítőjének.

A Budapesten élő, pécsi származású alkotót továbbra is az ipari témák inspirálják, új szobrainak témája a veszélyes anyagok, és a biokísérletek körül forog majd. A modern világnak szobrot állító Gáspár György óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy a Corning múzeum kiemelt gyűjteményéről szóló, hamarosan megjelenő könyvben az ő szobra is szerepel. Ez sokkal többet jelent egy művész számára, mint az, hogy nem egészen egy évtized alatt szobrainak árfolyama 500 százalékkal emelkedett.