Klem Viktor és a nullásgép – röviden így lehet jellemezni a szemünk elé táruló szituációt a kazincbarcikai egy kori Béke mozi emeleti termében. Konkrétan négyen fenyítenek egy hosszú hajú fiatalt úgy, hogy megfosztják a legszebb tincseitől. Persze mindez csak játék: Goda Krisztina Veszettek című filmjének a forgatásán jártunk.

A film hivatalos, szuperrövid szinopszisa szerint két vidéki fiú története, aki egy karizmatikus vezető, pontosabban egy rendőrfőnök hatására csatlakozik egy civil rendvédelmi szervezethez. Az egyfajta polgárőrségbe keveredő fiatalokról szóló alkotás főszereplője ifj. Vidnyánszky Attila és a már említett Klem Viktor, a karizmatikus vezetőt pedig Fenyő Iván alakítja. Az alkotók nem is nagyon szeretnék a történet további részleteit idő előtt napvilágra hozni, de Goda Krisztina író-rendező kategorikusan cáfolja azt a spekulációt, hogy a Magyar Gárdáról szól majd a film: a filmben szereplő fiktív ifjúsági egyesületet nem szeretnék semminek sem „megfeleltetni”, ezt a feladatot majd a kritikusokra és a nézőkre bízzák. Ahogy a rendező fogalmaz, leginkább az izgatta, hogy mi történik egy olyan szervezettel, mely hirtelen hatalmat kap, és a szervezettség olyan fokán áll, amikor már tényleges erőt jelent.

– A mai Magyarországról mindenképpen szól majd a film, de Európára is érvényes lesz, mert játszódhatna Franciaországban, Angliában vagy akár Lengyelországban – húzza alá Goda Krisztina. A forgatókönyv, amelyet a rendező Divinyi Rékával együtt jegyez, egyébként Czető Bernát László Kakukk című kisregényén alapul, amelynek a könyves megjelenését a film premierjéhez időzítik. A történet egy Kazincbarcika méretű és kinézetű fiktív városban játszódik, körülbelül egy hónapot dolgozik a borsodi településen a stáb.

A város lakossága egyébként teljesen felbolydult, a Facebookon például a helyiek előszeretettel sztorizgatnak arról, hogy éppen hol „lövöldöznek” a filmesek. Goda Krisztina erre mosolyogva csak azt mondja: az akciójelenetek során üldözéseket rögzítettek, lövöldözés pedig nem volt. A filmes hangsúlyozza, hogy bárcsak Budapesten lenne ennyire segítőkész a lakosság, mint Kazincbarcikán, még a statisztaként bevont helyiek is lelkesek és őszinték voltak, és nem abból űznek sportot, hogy például unott arccal játszanak, illetve tudják, mikor kell pont elfordulni a kamera elől, mint ahogy azt veterán statiszták szokták.

Mindazonáltal a filmeseknek a megálmodott képi világhoz eléggé speciális helyszínekre volt szükségük, amelyeket nem találtak meg egyetlen városban – ezért fognak például később Várpalotán is forgatni, illetve, amit tudnak, Budapesten rögzítenek (ezek főleg belsők), mivel a vidéki forgatás sokkal nagyobb költségekkel jár, mint a fővárosi. A helyszínkeresés felért egy országjárással, Goda Krisztina és csapata felkutatta az ország legszebb „Sztálin-barokk” épületeit, illetve olyan tereket kerestek, melyek nem igazán lombosak – hogy a totálokban ne „csak az erdőt lássa a kamera”.

– Minden filmnek van műfaja, a Veszettek a drámába sorolható be, de ez nem jelenti azt, hogy görög tragédiáról van szó – érvel Goda Krisztina. Hozzátéve: a Csak szex és más semmi volt az egyetlen komédia, amelyet készített, a másik két egész estés mozija, a Szabadság, szerelem, illetve a Kaméleon szintén dráma volt. A Veszetteket a Magyar Nemzeti Filmalap kiemelten, mintegy 693 millió forinttal támogatta – így a végső vágás joga a filmalapnál van. Az úgynevezett final cut szabállyal kapcsolatban a rendező megérti, hogy a filmalap a pénzéért cserébe kontrollálni akarja azt, hogy valóban az a film készüljön, melynek a forgatókönyvét támogatta, másfelől alkotóként persze annak örül, ha a végső vágás mégiscsak a rendezőnél van.