A sokat játszott Bánk bán ebben az eredeti változatban még soha nem hangzott el a budapesti dalszínházban, sőt, a 2009-ben elkészült kritikai kiadás hivatalos közreadása óta ez lesz az első hazai felújítása - Egressy Béni szövegével.

„Erkel operáját 1939-ben oly erőteljesen átdolgozták (egyébként dicséretre is méltó stílusimitátori képességekkel), hogy szövegéből (Egressy Béni verseiből) mindösszesen 5 (azaz öt) százalék maradt érintetlen, s mind dramaturgiailag, mind zeneileg döntő változtatásokat is alkalmaztak." - írta az irodalomtörténész Margócsy István. Hozzáteszi azt is: ismeretes, hogy mindennek eredményeképpen az a zenemű, amely ma, a nem ritka operaházi előadások, a sok hanglemez és rádiófelvétel hatására viszonylagos ismertségnek örvend, tulajdonképpen nagyon nehezen lenne Erkel műveként elfogadható, s csak nagy elhallgatások vagy mellébeszélések révén tekinthető a 19. századi magyar zenekultúra központi alkotásának".

Az opera ősváltozatát eredetileg Cesare Lievi rendezte volna, de az előadást lemondta nyáron Vass Lajos főigazgató. Gálát és a régi Bánk bán-rendezést ígért helyette a vezetés. Az új főrendező és miniszteri biztos azonban döntött, mégis hallható lesz a Bánk bán ősváltozata.

A jubileumi koncert karmestere Héja Domonkos, rendezője Palcsó Sándor. A főszerepeket kettős szereposztásban kínálja az Opera. November 6-án Kiss B. Attila énekli a címszerepet, másnap Bándi János. Melindát Kolonits Klárától, valamint Kertesi Ingridtől hallhatjuk, Gertrudist pedig Lukács Gyöngyitől, majd Pánczél Évától. Állandó szereplők: Geiger Lajos (II. Endre), Fekete Attila (Ottó), Perencz Béla (Tiborc), Kálmándi Mihály (Petúr bán), Szegedi Csaba (Biberach), és Sárkány Kázmér (Udvarmester).

Az előadásokon köszöntő beszédet mond Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész.

November 7-én megnyitják az Erkel 200 című jubileumi kiállítást a földszinti aulában. A tárlaton, amely az 1830-as évek végétől Erkel Ferenc haláláig (1893) tartó korszak dokumentumaiból válogat, több ritkaság is szerepel. Eredeti levelek, autográf kották, korabeli metszetek és fényképet elevenítik fel az Erkel-korszak operajátszását. A kiállítást Wellmann Nóra rendezi, megnyitja Mikusi Balázs, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője. Az anyag az évad végéig látható az előadások szüneteiben.

A bicentenárium alkalmából új Bánk bán műsorfüzetet is kiad a dalszínház, amely nem egy rendezést és egy előadást reprezentál, hanem a szerző életművébe ad betekintést. Részletesen közli a Bánk bán mindkét verziójának cselekményét, és a műsorfüzet szerzői mindezt még a zeneszerző Bánk bánról írt elemzésével is párhuzamba állítják.