A kétkötetes műből kiderül, hogy milyen körülmények között, és hogyan káromkodtak eleink, milyen tiltások és büntetések léteztek a századok során a káromkodás ellen, valamint hogyan szegték meg ezeket az emberek, illetve mi adott okot arra, hogy olykor válogatatlanul kifakadjanak - írja a könyvről az Új Szó című napilap keddi ismertetőjében.

Az első kötet mintegy 250 oldalon tartalmazza magát a "szöveggyűjteményt", míg a második kötet a káromkodások forrásait veszi számba.

A levéltári anyagokból aprólékos munkával kiválogatott szitkok között olvasható például egy 1756-ban Rimaszombatban feljegyzett, meglehetősen cifra szöveg: "Hamis a lelked Kutya muhar nemzetsége, bolod disznó, Kutya fekete nyakra valós Nemzetsége, Kóldús Kutya, az Anyádat is én tartottam alamisnával hunczfutnál hunczfutabb".

Az egykor kézzel feljegyzett, immár nyomtatva is olvasható szövegeket Zsupos Zoltán Rozsnyó és Rimaszombat iratanyagában, megyei és más, főleg tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben találta meg, több mint négy évszázad forrásanyagát kutatva. 

A szerző eredeti szándéka az volt, hogy csupán a káromkodásokat rögzíti, később vált világossá számára, mennyire fontos, hogy milyen helyzetekben és szövegkörnyezetben hangzottak el az idézett mondatok.

A "szitokgyűjtemény" a rimaszombati Patrióta Kiadó Gömör-Kishonti Téka sorozatának 18. kiadványaként jelent meg.