A zeneszerző Karl Emmerich Fedor Kálmán néven született 1929. november 17-én Bécsben, de már kicsi korától Charlie-nak becézték. Családjával együtt 1938-ban menekült el Ausztriából, franciaországi és amerikai száműzetésben nőtt fel, New Yorkban a Riverdale zeneiskolában és a Columbia Egyetemen tanult zongorát és zeneszerzést, zeneszerzői tanulmányait később a Párizsi Konzervatóriumban, Jean Rivier-nél és André Renault-nál folytatta.

A Columbia Egyetem diákszínpadán mutatta be első musicaljét, a Babe in the Woods című politikai szatírát. Apja 1953-ban bekövetkezett halála után ő fejezte be annak utolsó operettjét, az Arizona Ladyt. Der grosse Tenor című revüoperettjének 1955-ös ősbemutatója nagy siker volt, a művet Wir reisen um die Welt címmel számos németországi színház tűzte műsorára.

Hogy ne veszítse el nehezen megszerzett amerikai állampolgárságát, 1956 és 1963 között javarészt az Egyesült Államokban élt, New Yorkban, ahol megalkotta legambiciózusabb művét, a Widow Paris című kreol musicalt egy vudu papnőről. 1963-ban végleg visszatért Németországba, és halálig Münchenben élt.

Az 1950-es években a színvonalas szórakoztató zene felé fordult, slágereket és sanzonokat szerzett olyan neves előadóknak, mint Ute Lemper, Evelyn Künneke, Margot Werner vagy Harald Juhnke, és operetteket, illetve musicaleket írt, például Quasimodo címmel Victor Hugo vagy A kék angyal címmel Heinrich Mann nyomán. A 12 évvel a megírása után 1969-ben bemutatott Rendezvous mit dem Leben vagy az azt követő Antonia azonban visszhang nélkül maradt, ezért Charles Kálmán inkább a zenekari művekre koncentrált, például rádiózenekaroknak írt darabokat. Az 1980-as évek elején a német filmipar is felfedezte, több filmhez írt zenét vagy dalokat, köztük Erich Kästner: Fabian. Egy moralista regénye című művének filmváltozatához.

Egyik utolsó nagyobb műve a Paul et Virginie volt Jean Cocteau nyomán. 2006-ban a schwechati Theaterforumban egyszemélyes musicalt mutatta be tőle Novecento. Die Legende vom Ozeanpianisten címmel, Alessandro Baricco nyomán. Charles Kálmán szívesen nevezte magát zenei világjárónak, és a Globetrotter Suite címet adta egyik nagy szimfonikus művének is. Tavaly, 85. születésnapja alkalmából Bécs városa érdemrenddel tüntette ki.