Fizikusi pályája rendhagyó módon indult. Szülei jogászi karrier felé terelték volna, de részt vett az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által megrendezett, elsőévesek számára kiírt versenyen. Ő, a joghallgató nyerte a fizikai első díjat. Matematika–fizika szakos hallgató lett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Budó Ágoston egyetemistaként bekapcsolódott a műegyetemi molekulaspektroszkópiával foglalkozó kísérleti kutatómunkába, dolgozata jelent meg a nemzetközi hírű Zeitschrift für Physik című folyóiratban. Nappal a Dohány utcai iparitanuló-iskolában és a Reáltanoda utcai gimnáziumban volt óraadó tanár, éjszakánként molekulaspektroszkópiával foglalkozó kutató.

1940-ben került Szegedre főiskolai tanárnak. Ott készültek azok a jegyzetek, amelyeket később egyetemi tankönyvekké fejlesztett. 1950-ben a Kísérleti Fizikai Intézet élére került, és 1969-ben bekövetkezett haláláig tanszékvezetője. Budónak köszönhető, hogy a II. világháború során koldusszegénnyé vált Kísérleti Fizikai Tanszék újraéledt, és az is, hogy a spontán emisszió vizsgálata elvezetett a kényszerített emisszióval való foglalkozáshoz, a magas színvonalú lézeres kutatásokhoz –e munka közvetett elismerése a Szegeden épülő szuperlézer. Az általa írt Kísérleti fizika három kötetéből nemzedékek tanulták és tanulják a fizikát. Híres Mechanika tankönyve német nyelven négy kiadásban jelent meg.

Budó professzor sohasem volt párttag, de a kutatás mellett irdatlan mennyiségű adminisztráció is a nyakába szakadt, amit tetézett a szocialista munkaversenyek megszervezése. Nevezetes dátumokra felajánlásokat kellett tenni, azok kiértékeléséről jelentések készültek. Egy ilyenben szerepel, hogy Budó Ágoston a felajánlását 30 százalékkal túlteljesítette, mert az Elméleti mechanika könyvét a tervezettnél két héttel előbb fejezte be – a történetről egyik tanítványa, Dombi József emlékezett meg a Fizikai Szemlében. Kutatómunkáján túl Budó Ágoston a tudományszervezésre is szakított időt. Sokat tett a vidéken elsőként Szegeden létrehozott Akadémiai Bizottság megalapításáért, amelynek elnöki tisztét haláláig ő töltötte be. Javaslatára hirdették meg a Jedlik Ányos feladatmegoldó versenyt az 1960-as évek elején. Az 1975-től Budó nevét viselő versenyt máig odaadóan megszervezik. A Kossuth-díjas akadémikus csak 55 évet élt, 1969-ben tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében halt meg.

I!

NÉV: Budó Ágoston (1914–1969)