Fertőd mindent visz
Annyit tudhattak meg róla az érdeklődők, hogy turisztikai szakember, és gazdasági meg közgyűjteményi igazgatóhelyettese is lesz. Az eddig a nemzeti műemlékgondozó szervezet, a Forster Központ kezelésébe tartozó kastély Eszterháza Kulturális, Kutató és Fesztiválközpont néven való önállóvá válásáról január 22-én döntött a kormány. A cél az, hogy a kastély együttes a régió, sőt Európa és a világ jelentős kulturális turisztikai központja legyen az Esterházyak és udvari muzsikusuk, Joseph Haydn világra szóló tevékenységére alapozva.
A kormány azt szeretné, ha a kastély a Haydn-kultusz központjává válna, és tudatosodna, hogy a zeneszerző nem Kismartonban (Eisenstadton), hanem itt hozta létre életműve nagyobb részét. Ezért az Eszterháza Központ berkein belül létrejön a Haydn Kutatóközpont is, bár az még nem dőlt el, hogy a Budapesten őrzött eredeti kottákból, librettókból mi kerülhet majd Fertődre, erről az Országos Széchényi Könyvtár új vezetőségével egyeztetnek majd. Egyelőre nincsenek kialakítva a megfelelő elhelyezési körülmények sem.
A Fertődre visszakerülő tárgyak közül az Iparművészeti Múzeumban őrzött egykori Esterházy-kincstárat fogják teljes körűen bemutatni. Mint ismeretes, e döntés miatt az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Takács Imre lemondott múzeumvezetői tisztéről. A sajtótájékoztatón elhangzott, a múzeumban eddig letétben őrzött kincseket be is leltározzák Eszterházán. Ezeken kívül öt-hat országos közgyűjteményből, egyebek mellett a Nemzeti Múzeumból (az egykori éremgyűjteményt), az Országos Levéltárból, a nemzeti könyvtárból és a Szépművészetiből kerülnének vissza ide kötődő dokumentumok, műkincsek. Ez utóbbival már korábban volt megállapodásuk, ennek keretében mintegy negyven, egykor az Esterházy-gyűjteménybe tartozó festmény található már ma is letétként Fertődön.
A kormánybiztos szerint a közgyűjteményekből az első tárgyak a nyár folyamán kerülhetnek vissza. Hosszú távon a kastély felújításra váró nyugati szárnyában állítják majd ki őket, ahol mintegy ötven évig, egészen tavaly augusztusig mezőgazdasági iskola működött. Az újságíróknak meg is mutatták a kiürített osztálytermeket, köztük az iskola egykori tornatermét, amely Esterházy „Fényes” Miklós idején a képtár volt.
Az önálló közgyűjteményként is működő, leendő Eszterháza Központ nemcsak múzeumoktól való műtárgy-átcsoportosításokkal, de vásárlásokkal is gyarapítja majd kollekcióját. Nemrég külföldön előkerült például a kastély dísztermének több eredeti ülőbútora, amelyeket vissza fognak vásárolni. Terveznek hangszerbeszerzéseket is.
Mindezekre az idén 551,4 millió forint külön keretet nyújt a kormány.
Az intézmény a feladatok és a jogviszonyok tekintetében a Forster Központ jogutódja, s átveszi a Forstertől a költségvetésben Fertődre betervezett 348,6 millió forintot is. Az Eszterháza Központ ezen kívül további 140 millió forint saját bevétellel számolhat, illetve a kormány külön 1,5 milliárd forintot ad a már említett nyugati szárny felújítására is.
A kastélyban a 2009 óta zajló felújítás második és harmadik üteme, valamint a kertrekonstrukció folyik jelenleg. Ezek 2015-re befejeződnek.
Kották is költöznek?
Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, dr. Mikusi Balázs úgy látja, semmi nem indokolja, hogy a náluk őrzött Esterházy-gyűjtemény is Fertődre kerüljön. Kiállítani ezt a túlnyomórészt kéziratos anyagot állagvédelmi okokból csak nagyon korlátozott ideig lehet és nincs is értelme, elsősorban zenetörténész kutatók vehetik hasznát, a kastély turisztikai vonzerejét érdemben nem növelné a kották költöztetése. (A gyűjteményben fellelhetők ugyan Joseph Haydn kéziratos kottái is, de ennél lényegesen nagyobb az a része, amelynek még ennyi „exkluzivitása” sincsen, csak zenetudósok számára értelmezhető). Elsősorban tehát megfelelő kutatási környezetet, jól felszerelt kutatókönyvtárat és szakképzett kiszolgáló személyzet közreműködését igényelné a gyűjtemény, mindez a Széchényiben rendelkezésre áll, kiépítése Fertődön viszont rövid vagy akár középtávon még akkor is lehetetlen Mikusi megítélése szerint, ha a kották tárolásához sikerülne is megoldani a megfelelő, speciális körülményeket. Ha pedig csak ki akarnák állítani a gyűjtemény egy részét átmenetileg, ahhoz elég volna kölcsönkérni a kiválasztott darabokat, ahogyan az a nemzeti könyvtár és a különféle kiállítóhelyek között ma is mindennapos gyakorlat.
– Azok a külföldi kutatók, akiknek beszámoltunk a kormányzati tervekről, teljesen el vannak képedve – jegyzi meg Mikusi. – Mielőtt a kották idekerültek volna a Zeneműtárba, a magyar és a nemzetközi Haydn-kutatás gyerekcipőben járt. Félő, hogy ha megvalósulnak a jelenlegi tervek, ismét ebbe az állapotába esik vissza.
Magyarország presztízsét éppen nem ez növelné, teszi hozzá, hanem a jelenlegi, megfelelő keretek között és nemzetközileg is elismert színvonalon zajló munka támogatása.
