A videón Mázló Tímea, az első magyar siket színésznő mesél jelnyelven London látnivalóiról. Kiderül, hogy a közönség soraiban vakok is ülnek: nekik a nagykövetség munkatársa szóban próbálja közvetíteni a történéseket. Csakhogy Tímea mondanivalóját ő sem érti, így a jelnyelvi tolmácsnak is közbe kell lépnie...

A figyelemfelhívás akaratlanul is sikerül: a kultúrát és a médiatartalmakat fogyatékkal élőknek bemutatni nem olyan egyszerű. De van honnan tanulni. – A Jelképeslapok több, mint színes útifilm Londonról. Azt is szeretnénk bemutatni, Nagy-Britanniában hogyan élnek és dolgoznak együtt hallók, siketek és nagyothallók – mondja Theresa Bubbear brit nagykövet-helyettes, a 90 Decibel Project fővédnöke. (A 90 Decibel célja a színházakat és a múzeumokat akadálymentessé tenni a hallás- és látássérülteknek.)

Hamar kiderül, hogy másik világ ez: a londoni külügyminisztériumban tartott értekezleteken gyakori a jelnyelvi tolmácsolás, egyszer Theresa közvetlen főnöke is siket volt. Magyarországon is történnek azért dolgok. A jelnyelvi útifilmsorozat mellett bemutatják a 90decibelmedia.hu honlapot is: itt akadálymentesített – tehát jelnyelven készült, jelnyelven tolmácsolt és/vagy feliratozott – ismeretterjesztő, hír- és szórakoztató programokat lehet megnézni.

Aztán kiderül, hogy akadálymentesíteni nem elég egy irányban. Mikesy György, a váci Cházár András Iskola hallássérült igazgatója felveti, hogy a Jelképeslapok remek kezdeményezés, de csak szűk réteget szólít meg. A médiához mindenkinek hozzáférést kell biztosítani, vagyis az útifilmet – bármilyen különösen hangzik – a hallók számára is érdemes lenne akadálymentesíteni.

– A feliratozás tudatosan maradt el – árulja el Bonecz Ervin, a 90 Decibel Project alapítója és ügyvezetője. És lám, máris mindenki erről vitatkozik. Pótolják majd, sőt egyéb tervek is vannak: jó lenne jelnyelvi hírműsorokat is készíteni, feliratokkal. S milyen szép lenne, ha jelnyelven tolmácsolt mesékkel is megörvendeztetnék a legkisebbeket. A kultúra nagyon erős kommunikációs csatorna ahhoz, hogy egymást megértsük, véli a 90 Decibel ügyvezetője. Tegyük mindjárt hozzá: így talán a hétköznapokban is szót értünk egymással.

Bőhm György, a Tesco HR-igazgatója arról beszél, hogy a hallássérült alkalmazottakat szándékosan olyan munkakörökbe teszik, ahol kapcsolatba kerülnek a vásárlókkal. Például pénztárosok lesznek, ám a fogadtatás egyelőre vegyes, a vevők sokszor türelmetlenkednek. Tévedés ne essék, kulturálatlan reakciók a kultúra területén is akadnak. Magyarországon már 15 színházban vannak akadálymentesített előadások (a hallássérülteket színházi jelnyelvi tolmácsok, a látássérülteket narrátorok segítik, mindkét szakmának a 90 Decibel szervezett képzést).

Ám előfordul, hogy színházigazgatók – Kossuth- díjas is van köztük – tudomást sem vesznek a Bonecz Ervin vezette szervezet megkereséséről. S noha a Szépművészeti Múzeumban már használni lehet a 90 Decibel által kifejlesztett okostelefonos alkalmazást (a festmények melletti QR-kódokra irányítva a készüléket, a képernyőn jelnyelvi tárlatvezetés jelenik meg), a többi múzeumigazgató válaszra sem méltatta őt. Hiába, a kommunikációt akadálytalanná tenni kihívás a javából.