Ez egy egyszerű, hétköznapi tárgy, ami megbolondítva már nem teljesen ugyanaz és nem ugyanolyan hétköznapi sem. Azaz az ötletért már többet is lehet kérni, mint amennyibe a közönséges gumikesztyű került. Nagyjából ez a dizájn: valamit feldobunk, felrázunk, újrapozicionálunk és az attól más lesz.

Azokat a színes gumikesztyűket persze nem árt egy konkrét keretben is elhelyezni. A D.A.B (Design per Artshop e Bookshop) pályázatokat már négy éve írja ki az olasz kulturális és turisztikai minisztérium, azért hogy a múzeumi könyves- és szuvenírboltokban ne csökkenjen a választék, sőt. Mára ugyanis a múzeumi csecsebecsék nemcsak egyre nyereségesebb üzletnek számítanak, de a turistatömegek kulturális emlékképzésének is egyre kiemeltebb terepei – legalábbis Olaszországban. Ott, ahol a dizájn nagyon erős. Mert azokon a vacsoraasztalok fölötti szenvedélyes vitákon, ahol sosem tudjuk megfejteni az olaszok titkát (hogy a folyamatos gazdasági válságok dacára, vajon mégis miért mindenki odautazna legszívesebben), abban mindenki egyetért, hogy az olaszok nagyon tudnak élni. Az olasz dizájn egyedülállóságát is általában ezzel magyarázzuk, közben emögött kézzelfoghatóbb társadalmi okok is vannak. A második világháború után, az amerikai Marshall-segély idején óriási volt a fellendülés, főleg Északon. Új gyárak, a munkásoknak egész lakónegyedek épültek, és ahol van munka, van pénz is, egyszerre volt tehát kereslet és igény is. Az ilyen helyzetek pedig mindig kedveznek a dizájnnak, ami iparág lett, miközben az olaszok hatalmas kulturális örökségüket is élő hagyományként kezelik. Új és régi, antik, középkori vagy éppen szecessziós – náluk mindig természetességgel tud egymás mellé kerülni. Ráadásul az olasz gazdaság híres arról, hogy erejét a néhány fős vagy családi kézműves-vállalkozások adják, ami szintén a dizájn természetes terepe, és ahol az igényességet éppen a kreativitással lehet életben tartani.

De térjünk újra vissza a múzeumi shopokba, pontosabban azok közé a tárgyak közé, amelyek az Olasz Kultúrintézetben láthatóak. Lámpabura újrahasznosított szilikonból, T-shirtök fejedelmekkel és növényi mintákkal, ravioli és tortellini formájú színes párnák. Alkalmi tetoválásmatricák Piero della Francesca híres házaspár portréjáról vagy egy szép antik ornamentika mintájával. Előre szabott, PVC-szabásmintából hajtogatható táska, hajtogatható drótszobor szobadísz. Kreatív egyszerűségek, amiket ráadásul a hangsúlyozottan olcsóbb termékeket előtérbe helyező gazdasági helyzet divatba hoz. A fiatal dizájnerek között manapság szinte kötelező a szociális érzékenység vagy az újrafelhasználhatóság. A kortárs dizájnt egyszerre jellemzi ma a high-tech és a low-tech, a magas műszaki tartalom és az esetlegesség – itt viszont a fiatalok számára inkább a kézműves technológiák a vonzóbbak. Az olasz dizájnerek ebben jók, megtalálják az egyensúlyt az önkifejezés és a piaci, illetve ipari igények között. Fontos, hogy a műtárgyak és a dizájn közötti határmezsgyén mozgunk, miközben a dizájnfétis nincs túlbonyolítva: nem valami kőgazdagoknak és a presztízsről szóló, homályos kavarást érzünk, hanem hétköznapi felismeréseket, amelyeket tárgyakba fordítottak le.

Mint az a kapucsínó-alátét, amibe valamelyik műemlék sziluettjét vágta alkotója, és ezen át kakaómintát is szitálhatunk vele a tejhab tetejére. (Elisa Radice munkája, a City stencil). Vagy azok a kézzel szőtt nyakkendők (Giulia Ciuoli munkája), amelyek egyszerre tűnnek rusztikusnak és finomnak. Két utóbbi munka kapta a D.A.B. idei felhozatalából a különdíjat, ugyanis itt nemcsak egy aktuális célt fogalmaztak meg pontosan (nevezetesen: a múzeumshopok szuvenír felhozatalának frissítése érdekében támogassuk az olasz kulturális örökségből merítő, szabad ihletésű kortárs tárgyak tervezését), de utána a pályázattól a bemutatásokig az egészet külön eseménysorba is szervezték. A minisztérium minden évben pályázatokat ír ki, a GAI (Fiatal Olasz Művészek Köre) és különböző városi önkormányzatok (utoljára Modena) is támogatják, a pályázati anyag pedig kiállításként turnézik, így jutott el hozzánk is.

Ha tehát legközelebb utazunk, Velencében lesz ugyan világító gondola, Rómában meg műanyag mini-Colosseum, de lesz térképdarabkákkal ékesített nyaklánc, medicis póló is.