Meztelen elnyomás
Metáfizicská reáliszty – mondja később Petar Cukovac, az Átmenet és átmenet című kiállítás kurátora, miközben Oleg Kulikról beszél. Kulik mellett a kortárs orosz művészet egy másik nagy sztárja, a Blue Noses munkái is láthatók a Ludwigban. Bár úgy volt, hogy Kulik személyes tárlatvezetést tart, sajnos nem jött el. A szomorú közönséget Cukovac vigasztalta művészettörténeti fejtegetéseivel, amelyekben szó esett a férfiakat elnyomó orosz nőkről, a latens módon nyugati elnyomásra vágyó oroszokról meg Sztálinról.
Aztán Alekszandr Szaburov, a Blue Noses egyik tagja vette át a szót. Szaburov elmondta, ő egyszerű novoszibirkszki srác, szerinte a művészet arra való, hogy értsék. Például látott a Nemzeti Galériában egy képet, amelyen egy katona inkább leszúrja a nőjét, mintsem hogy az török fogságba kerüljön. Úgy véli, ez művészet, van benne dráma. Elmeséli,milyen hülyén érezte magát New Yorkban, a modern művészeti alkotásokat nézegetve. Egyetértő röhögés fogadta meglátását, mely szerint a kép, amelyen fekete pöttyök vannak egy fehér vásznon, csak a művész papájának és mamájának lehet érdekes, esetleg a haverjainak, akikkel együtt piál. Hozzátette, csak a tehetségtelen törekszik a bonyolultságra, és a Pussy Riot nem több, mint egy közepesen unalmas botrány. Aztán megköszönte a figyelmet, és elment.
Szaburov nem hazudott, a Blue Nosesra nem jellemző a fennhéjázó sznobéria. Az akciócsoport legszórakoztatóbb alkotása az a sorozat, amelyben egy lakás kanapéján meztelen emberek játsszák el a világpolitika és a popkultúra legfontosabb eseményeit. Megjelenik itt a lógó csecsű Szlobodan Milosevics, a klottgatyás George Bush, sőt még a narancsbőrös Shrek is. Minden idegesítő szájbarágástól mentesen ábrázolják az orosz homofóbiát is: A könyörületesség korában rabbik, rendőrök és focisták smárolnak egy erdőben. Abban az erdőben, amelyről már Turgenyev és Csehov is leírta, hogy nagy, hideg, néma és szomorú.
Kevesebb irodalmi vonatkozása van Kulik kutyás performance-ainak, amelyekben a művész ugat, vicsorog, autókerékre pisál, valamint szalad. A Mérges kutya célja az volt, hogy a Gelman Galéria előtt sétáló embereket ráébressze arra, mi is az igazi lázadás. Mindenesetre a téli Moszkvában, Ladák között láncra kötözve vonyító meztelen férfi valóban érdekesebb, mint az általa értéktelennek tekintett Jeff Koons és Damien Hirst finomkodó unalmasságai. Az ukrán születésű Kulik munkásságából nem csupán a kutyás, hanem a többi állatos alkotás is megtekinthető. Például az az érdekes kísérlet, amelyben Kulik egy tehén vaginájába próbálta belenyomni a fejét. Újjá akart születni, mint egyszerűbb és tisztább létforma.
Szaburov a megnyitón viccelődött, hogy itt volt az ideje az orosz–magyar kulturális kapcsolatok fellendülésének, le kell vetnünk magunkról az amerikai popkultúra béklyóit. Hiába a humor, így is van valami ijesztő a kiállításban. Olyan mintha az embert egy gigantikus orosz nő szorítaná magához. Vergődik, agyonnyomja a sok érzelem.
És ezen nem segít se csoki, se baracklé.
