Azért hívta össze a tudósítókat, hogy bejelentse, az első két évre tervezett 24 könyv sikeres megjelentetése, öt köztéri szobor felállítása, öt közterület ehhez kapcsolódó átnevezése után indul a „második hullám”. A köztéri szobrok a könyvsorozat első részében is feltűnő Tormay Cécile-t, Esterházy Jánost, Bethlen Istvánt, Kós Károlyt és Bánffy Miklóst ábrázolják. A koncepció szerint az bennük a közös, hogy Trianon után segítettek talpra állítani Magyarországot.

Az új hullám újítása, hogy a következő 24 könyv mindegyikének bevezetésére „hivatalos urat” kértek fel a szerkesztők, Kerényi mellett Bencsik Gábor, a Demokrata lapigazgatója, illetve Pozsgai Zsolt, a Dörner Györgyféle Új Színház októberben lemondott művészeti vezetője. Kerényi pontosan fogalmazott, a magas hivatalban lévő ajánlók – nyolc politikus, nyolc intézményvezető, nyolc egyházi ember –között mutatóban sincs nő, a szerzők közé is csak Szabó Magda fért be (az előző körben Tormay).

Az ajánló politikusok egyelőre kizárólag kormánypártiak, Kerényi ezt azzal indokolta, hogy „előbb létre kell valamit hozni, aztán lehet kinyitni”. A harmadik hullámban majd „jelentős baloldali gondolkodókat” is felkér előszóírásra, mivel az összesen négy hullámra tervezett Nemzeti Könyvtár segítségével „kiegyensúlyozott új kánonnak kell létrejönnie”. A negyedik hullám a kortárs irodalomra vonatkozó kánonalakító munkáiban Kerényi az interaktivitásnak is szerepet szán: tévéműsor keretei között a nyilvánosság is szót kap a könyvek kiválasztásában.

Mindenesetre Orbán Viktorral kezdődik az új, kétéves kör, ő Piszkos Fred és más Rejtő-hősök kalandjaival kapcsolatos gondolatait osztja meg velünk alig pár hét múlva, Navracsics Tibor Kosztolányi regényeit analizálja, Hende Csaba honvédelmi miniszter stílszerűen a Magyar Huszárkönyvet mutatja be, Krúdyt, illetve „Krúdy ízeit” Matolcsy György helyezi az új kánonba. Nemeskürty „tanár úr” esszéit az MMA-elnök Fekete György közvetíti a közönségnek, Az ember tragédiáját Baán László, a Szépművészeti igazgatója. Kövér László, Semjén Zsolt, Tarlós István, Ókovács Szilveszter és Vidnyánszky Attila is megszólal majd.

Az egyházi ajánlók között meglepő választás Feldmájer Péter, aki a Mazsihisznak jelenleg csak alelnöke, és az is furcsa, hogy noha két református püspök is kapott felkérést, éppen Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke nem. Kerényi jelezte, hogy lesz alapos szakmai előszavuk is a köteteknek, az ajánlások pedig szerinte azért is hasznosak, mert egyszer történelmi dokumentumként fognak majd szolgálni.

A jogtulajdonosok megtalálásának útvesztőiről is hosszan beszélt a miniszterelnöki megbízott, úgy tűnt, az előző hullám vitás esetei (nem keresték meg a kiadás előtt a Bánffy Miklós-, Márai Sándor- és Weöres Sándor-örökösöket – a szerk.) után ezt a kérdést igyekszik nagyon komolyan venni a szerkesztőbizottság. Lezárásként megjegyezte még, milyen érdekes, hogy „a nagy emberek – mint Cziffra György vagy Szent-Györgyi Albert – esetében néha nem marad örökös”. Ehhez azt tette még hozzá: az előre nem látható bonyodalmakra tekintettel „a műsorváltoztatás joga fenntartva”.

Az első hullám

A Nemzeti Könyvtár 24-szer 10 ezer kötetére 300 millió forintot különítettek el (a teljes magyar könyvkiadás állami támogatása évi mintegy 200 millió). A Magyar Narancs hivatalos adatokból pár hete arra következtetett, hogy a sorozat bukás volt: a kezdeti kötetenkénti 10 ezer helyett később csak 7500-at nyomtak, és a 200 millió forintos ráfordítással szemben a kiadó tájékoztatása szerint a teljes árbevétel 10,9 millió forint volt.

A Kerényi Imre-féle irodalmi kánonban Tormay Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes vagy Kós Károly szintjén áll