A legnagyobb spinto tenor a három tenor utáni generációban. Egy tenor akkor spinto, ha a hangja olyan könnyed és hajlékony, mint egy lírai tenoré, viszont úgy el tud súlyosodni és sötétedni, mint egy drámai tenoré. Vagy fordítva. Kaufmanné éppen fordítva. Az ő alapvetően sötét színezetű, gyönyörű tenorja tud a világosságba fellebegni. Faust kavatinájában például jó magasra kell lebegni. A Wikipédia a lírai tenor szerepek között sorolja fel a Faustot, pedig egy spinto Faust méltóbb ellensúlya az ördögnek, pláne ha nem holmi basszbaritonnal énekeltetik a Mefistót, hanem olyan súlyos, germán basszussal, mint René Pape. (Az itthoni Faustomat is egy régi nagy spinto, Franco Corelli énekli, hősiesen dacolva a francia nyelv kiejtési szabályaival, de amúgy csodálatosan.) Jonas Kaufmannról már áradoztam egyszer, amikor a Londonban énekelt Don Carlosát közvetítették a Bartókon.

Rádióban nem látni a tenort, hiába daliás. Kaufmann tenornak is, daliának is a legjobb korban van, ráadásul még színésznek is kiváló. Nemrég, amikor Magyarországon énekelt Marton Éva születésnapi gáláján, azt nyilatkozta, szeretne igazi filmben, igazi filmszínészként játszani, aki nem is énekel, csak játszik. Helyt állna, nem vitás. A természet nem osztogatja igazságosan az adottságokat. Ezzel a hanggal lehetne ez a Jonas csúnya, kövér és színészi antitalentum, akkor is körülrajonganák a világ összes nagy operaszínpadán. És lehetne helyette daliás, akinek kevesebb a hangja. De hát, ha már így adódott, fogadjuk el őt olyannak, amilyen.

És Gounod-t is. Vannak, akik nem szeretik az ő Faustját,mert túl szép. Egy slágerbazár, mondják megvetőleg. Mert tele van nagyon ismert és nagyon vonzó dallamokkal. Ez igaz. Mászik a fülünkbe sorban a sok dallam, ki sem lehet rázni őket a fejünkből. Előadás után nem is tudjuk, mit dúdoljunk spontánul, a Faust vagy Valentin kavatináját, a katonakórust, az ékszeráriát, az eladó az egész világot vagy a helyettem kis virágot... De hát ez az opera nem dallamraktár, hanem egy nagyon is összetett, mélyen rétegzett mű. Finom és érzékeny zenekari szövettel, mesterien megszerkesztett, gazdag jelentésű tömegjelenetekkel, együttesekkel, komplex pszichikai folyamatokat megjelenítő áriákkal, kettősökkel, kvartettel. A csúcspontja pedig a templomjelenet, amiből speciel nem viszünk haza könnyedén füttyölhető dallamot.

I!

02. 14.

Kezdés: 17.00

Csatorna: Mezzo

Cím: Faust Charles Gounod

Szereplők: Jonas Kaufmann (Faust), Marina Poplavskaya (Marguerite), René Pape (Mephistopheles), Russell Braun (Valentin), Michele Losier (Siebel), Wendy White (Marthe), Jonathan Beyer (Wagner)