A húszas izzó
Elég egy csipetnyivel elmérni az adagot, máris nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy át vagyunk verve: tulajdonképpeni íz semmi, ellenben holnaputánig nem tudjuk kikergetni a szánkból a kamuzamatot, ami a hazai gyártású realityk sajátja. Ha meg túl keveset mér a szakács, akkor turkálni sincs kedvünk az elénk tett akármiben, küldenénk vissza, és örüljenek a zugvendéglőben, ha nem kérjük ki a panaszkönyvet, nemhogy még jatt.
A TV2 csupa-csupa élet, gondolja a tévéújságot lapozgató argentin újszülött, aki tegnap jött hozzánk: a csatorna a módfelett szellemes „van élet az Édes élet előtt” szlogennel adná el új napi sorozatát. A viszonyítási alapul szolgáló, közepesen híres senkiket felvonultató hazugságrealityről már megemlékeztünk e hasábokon: nem voltunk elragadtatva. Most viszont valódi civilekkel erősíti az élet hátán élet koncepciót a TV2, és mondhatnak nekünk bármit, szerintünk az Élet showja a sajtószerte agyongyalázott VV6 ellenműsora próbál lenni. Vagy az Éjjelnappal Budapesté. Vagy egy többszólamú Győzike-show. Vagy mindegy is. A lényeg: a magát egykor a család televíziójaként meghatározó kereskedelmi adónak már régen nem tudtuk elhinni egy szavát sem (akik képernyőre engedik Hajdú Pétert, azoktól tényleg minden kitelik), de most mintha pislákolna az a húszas izzó Dovernél. Ezek a minden este látható emberek nyomokban talán tényleg önazonosak.
Ott van mindjárt Tóth Róbert, vagyis Roberto, a „mulatós masszőr”, aki magát már az első adásban az indokoltan szerény „szabolcsi Michael Jackson” eposzi jelzővel illette. Népszerűsége a felhőket verdesi: nem hülyéskedek, legalább kétezren kedvelik őt a Facebookon. Kicsit elmélyedtünk munkásságában, higgyék el, lesz még ebből Kossuth-díj. Bukdácsol tehát a bénácska hungaro-Jacko, túl is játssza magát, de legalább saját magát játssza túl. Urbán Kata tetoválóművész és b. családja eszköztelenebbül pergeti a napokat, s noha a Rajmi nevű problémás „nagyfi út” nem kecsegtetnénk főszereppel a kerületi önképzőkör március 15-iműsorában sem, a szintén a TV2-n pusztító Családi titkok szereplőihez képest mégiscsak egy Laurence Olivier a kölyök. Zsámbéki Ákos barista (és reklámszínész) is megbízhatóan hozza a kiöregedő macsót, dumája legalábbis hervadozik erőst, nem baj, egy gimis emlékkönyv elbírná egy-egy mondatát. A sorozat primadonnája Daróczi Vali Süttőről: amellett, hogy a helyi focicsapat menedzsere, mindenkit leolt a környéken, de cserébe szoknyában igyekszik berúgni a tizenegyest, ami azért nem mindennapi látvány.
Ja, a látvány: semmi különös. Civil nappalik, civil konyhák, nincs rongyrázás, se bátorság. Se grandiózus történetek. Élet van, veszekedés, leválás az anyáról, terhesség, napi problémák. Zenék az elmúlt 15-20 év slágereiből: csak semmi rizikó. Ahogy hétfő után is mindig kedd jön. Valamilyen, de: kedd. Aztán szerda. Gáláns jattot nem érdemel a program, de már annak is örülünk, hogy nem kell agyonrugdosni valamit, ami a Róna utcából kerül a képernyőre. Most úgy látjuk, pár hónapig eldöcög a kicsit sótlan, de nem nézhetetlen cucc, aztán majd jön a nyár, és a másoké helyett végre mindenki foglalkozhat a saját életével is egy kicsit.