A publikumot először a XIX. századi kereskedelem evolúciójával, a XX. század eleji szakoktatás érdekességeivel és egy korabeli cégvezető jellegzetes kellékeivel szembesítette a múzeum, egyebek mellett egy korhűen és igen gazdagon berendezett háború előtti fűszer- és csemegeüzlettel és egy ugyancsak originális részletekből összepakolt pesti utcarészlettel is meglepte látogatóit.

A téma iránt fogékony publikum a minap bemutatott folytatásban mindenekelőtt a fiókhálózatok kialakulásának történetével ismerkedhet, azaz a két háború közti időszakkal. A nagy ugrást egy minden porcikájában hiteles Stühmer-édességbolt-másolattal igyekeztek plasztikusabbá tenni, meglehetős sikerrel. Mint a kiállítás egyik kurátorától, Török Róberttől megtudtuk, a bolt bútorzata 1880-ban készült, és a Stühmerek Kecskeméti utcai kereskedésében állott, a benne és rajta látható összes csemege és göngyöleg igazi, beleértve a csomagolópapírokat, amelyeken részben jelmezes naposcsibéket és szintén kedves nyúlfiakat és -leányokat látni, amelyek egy nem részletezett viszonylaton húsvéti tojásokat közlekedtetnek. (A kereskedődinasztia híres volt arról is, hogy többnyire neves grafikusokkal dolgoztatott, amilyen Mallász Gitta, Jeges Ernő és Lukáts Kató volt: meg is látszik.)

A pult mellett rettentő szigorú arcú hölgy portréja látható; Stühmerné Hadzsi Olga van ábrázolva, akiről könnyen el tudom képzelni, hogy a közelében csak akkor lehetett örülni, ha megengedte, de nemigen engedte meg. Szemközt a korában igen híres üvegdísztárgy- és képkeretiparos és kereskedő, Winkle Nándor története elevenedik meg.

A képzeletbeli küszöböt átlépve egy kvázi áruházi belsőbe érkezik a néző, itt megint sok a csuda, idehozták nekünk egyebek mellett egy régi Andrássy úti Salamander-szalon 1910 körül megkomponált üveges vitrinjét, majd telepakolták egykorú kalapokkal, ugyanitt megszemlélhető továbbá Brachfeld Sigfried hajdani pesti, Nádor utcai fehérneműüzletének egyik pultja remek békebeli bugyikkal, megelevenedik az egykori Rákóczi úti Magyar Divatcsarnok (utóbb például Otthon Áruház), a Corvin és a Párisi Nagyáruház (Divatcsarnok) fényes múltja. A kirakatokban elhelyezett műtárgyak között megfigyelhető egy rendkívül élethű műkutyus, be lehet kapcsolni, és akkor mozog a feje, két mellső lábacskájával pedig kopogtat az üvegen kifelé, a figyelem felkeltése céljából, a gyermekek fogyasztóvá nevelésének jegyében. Egy pesti műszaki kereskedés büszkesége volt – értesültem a kurátortól.

Utóbb egy vidéki vaskereskedés atmoszféráját elevenítik meg, ugyane térben viszont rengeteget megtudhatunk a szövetkezeti formában zajló kiskereskedelemről is, főként a máig emlékezetes Hangya Szövetkezetről, amelyben, miként az egykorú plakát szövege is ékesen bizonyította, vakon meg lehetett bízni: „A Szövetkezet becsületesen mérlegeli az árut”– tudatták magabiztosan.

Jön még egy megint csak káprázatosan berendezett papír-írószer bolt egy a harmincas évek óta bontatlan csomag vécépapírral és sok más mellett egy doboz kiváló minőségű Trianon rajzszeggel, egy adag Nemzeti írótollal. Majd elkövetkezik az államosítás, és máris egy autentikus közértben táthatjuk a szánk. Minden itt van: a depresszív neonlámpatestek, a kávédaráló, amelyből nyugdíjasok kis kartonlappal próbálták meg kinyerni az előző vevő maradékát, a kezük épségét kockáztatva, itt a Rio, az Ali Baba és az Amigo kávé, az Ulti keksz, a csemege-ajándékkosár, valamint a pénztáros, a „III. kerületi Közért Kiváló Dolgozója” bábu formájában; a múzeum munkatársai Icának hívják. A közért mögött az Állami Áruház hangulata ragadja magával a szemlélőt.

Az utolsó felvonásban eleinte a szervezett kereskedelmi dolgozók május elsejei felvonulásairól készült pillanatképeken legeltethetjük a szemünket, majd egy béketábori trafik kirakatszekrényének színpompa tekintetében erősen alulkondicionált kínálatán, tehát egyebek közt az 5 Éves Terv és a Balaton szivarka, a Daru és a Mentha cigaretta, a Verseny szivarkahüvely, továbbá a Maksimka, a Gól, az Inota és az Űrhajós desszert papírzatán. A kiállítás végén lassan kilépünk a történelemből: a hiper- és szupermarketek sikeres területfoglalásának örvendezhetünk, avagy nem.

A Kecskeméti utcai Sthümer-bolt 1880-ban készült berendezése: a polcokon és mindenütt minden igazi és eredeti