A sors átírta a forgatókönyvet
„Soha nem nyitottam meg ilyen nehéz szívvel ceremóniát. A magyar film kevés örömnapjának egyike, amikor a filmkritikusok díjait átadjuk, ez így is indult egészen addig, amíg meg nem szólalt a telefon, és hívott Kende János a hírrel. A sors átírta a forgatókönyvet, hirtelen nagyon szomorú nap lett ez” – mondta Báron György esztéta, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikusi Szakosztályának elnöke.
A gála résztvevői egy részlettel a Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten című filmből, illetve egyperces néma csenddel emlékeztek meg Jancsó Miklósról. Ugyanakkor a ceremónia több mint ötvenéves történetének bizonyára egyik legkülönlegesebb alkalma volt ez, hiszen a kritikusi szakosztály idén úgy döntött, hogy a játékfilmes mezőnyt most nem ismeri el, tehát nem adták ki a B. Nagy László-díjat, a filmkritikusok fődíját sem.
– Kevés volt az olyan nagyjátékfilm, melyet el lehetett volna ismerni. Méltóbb is a díj, ha egy sokfilmes mezőnyből áll a verseny. Ezek a művek – Szász János: A nagy füzet, Bodzsár Márk: Isteni műszak és Orosz Dénes: Coming out – nincsenek kizárva, a jövő évi díjaknál szavazunk róluk. Remélhetőleg idén már lesz több magyar nagyjátékfilm, és akkor egy komolyabb verseny is kialakulhat” – mondta lapunknak Báron György. Hozzátéve: remélhetőleg jövőre Magyar Filmszemle is követi a díjkiosztót, mely idén, csakúgy, mint tavaly, filmek hiányában elmarad.
Az életműdíjat az idén több évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Tarr Béla vehette át Tóth Károlytól, a MÚOSZ elnökétől. Tarr Béla kis túlzással a világ összes kultúrországában kapott már életműdíjat, a filmkritikusok elismerése azonban az első ilyen komoly hazai kitüntetése. „Ez az egyik legfontosabb díj, amit életemben kaptam. Elvégre magyar vagyok. Erről az országról, ennek az országnak készítettünk filmeket. Az a csapat, akikkel szerencsém volt dolgozni, végre Magyarországon is kapott elismerést. Azonkívül a filmkritikusok a világ legkekecebb társasága, tőlük életműdíjat kapni, azért mégiscsak valami!”
A jelenleg Szarajevóban élő Tarr elmondta, sokkal szívesebben lenne és dolgozna Magyarországon, hozzátéve, a távozása kényszerű döntés volt. „Semennyire” – reagált Báron György arra a kérdésre, hogy a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, egy Andy Vajna kormánybiztost közismerten illegitimnek tartó rendező elismerésével mennyire kívántak politikai döntést hozni. Hozzátette: „Ha valaki, akkor Tarr Béla megérdemel egy életműdíjat, ennek semmi köze sincs a politikához. A filmkritikusok szövetsége díjainak soha semmi köze nem volt a politikához.”
A legjobb dokumentumfilm a Másik Magyarország című, Nagy Dénes rendezte film lett, mely az identitáskeresés lenyomata, illetve egy cizellált helyzetfelismerés: hol tartunk, mink van, és mit tudunk ezzel kezdeni? Ő egyébként duplázott, hiszen átvehette a legjobb kisjátékfilm díját a Lágy eső című, 28 perces etűdjéért, mely Tar Sándor azonos című novellája alapján készült.
A legjobb animációs film díját a Zápor című film rendezője, Tóth Pál vehette át. A legjobb kísérleti film Lichter Péter Rimbaud című avantgárd alkotása lett, melyet több mint harminc tekercs super 8-as családi útifilmből vágtak össze. Különdíjat kapott Groó Diána a Regina című dokumentumfilmért. Külön elismerésben részesült Csillag Ádám dokumentumfilmes és dokumentációs tevékenységéért. A Színház- és Filmművészet Egyetem legjobb vizsgafilmjének járó Simó Alapítvány Díjat Csuja László kapta a Dugulás című művéért.
