Igazságosabb rendszer kell
A szervezet új vezetője szerint az egyesület által képviselt szerzői és előadói csoportok között nincsenek érdekkonfliktusok, és arra törekszenek, hogy – az adott törvényi keretek között – a kormánnyal folytatott pénzmegosztási vitáik is a jogtulajdonosok jelentős érdeksérelme nélkül záruljanak.
Kodály Zoltán, Petrovics Emil –említ két volt elnököt a régmúltból Madarász Iván, amikor arról kérdezzük, mennyire szokatlan vagy éppen megszokott, hogy „komolyzenész” vezeti az egyesületet. Fajsúlyos példák tehát akadnak, ennek ellenére tény, hogy az elmúlt két ciklusban a könnyűzenei szakág reprezentánsa, Bródy János, illetve Victor Máté elnökölt. Utóbbinak a hosszabb ideig regnáló elődökkel ellentétben csak két esztendő jutott, e mögött azonban Madarász Iván szavai szerint nem kell politikai nyomást vagy egyéb rendkívüli okot sejteni: Victor Máté megbízatása eleve két évre szólt, mint ahogyan Madarászt is kétéves mandátummal választották meg. – Megválasztásom a műfajok természetes együttélésének kifejeződése – mondta az új elnök. Az pedig szintén konszenzusos megállapodás nyomán alakult ki, hogy tizenöt évnyi szünet után ezúttal megint a komolyzenészek képviselőjéhez került az irányítás. A dolognak az Artisjus belső életét ismerők szerint viszonylag szerény jelentősége van, mivel a szervezetet nem egy személyben az elnök, hanem egy testület irányítja (testületi döntésekkel), és a vezetőségnek az utóbbi több mint húsz évben Madarász Iván is tagja volt. Éppen ezért úgy véli, jelentős irányváltásra, hangsúlyáthelyezésre nem is kell számítani.
Az Artisjus leglátványosabb tevékenysége (legalábbis a médiából nézve) mostanában a kormánnyal folytatott pénzmegosztási vita. Ahogyan arról lapunkban is részletesen beszámoltunk, két törvénymódosítás nyomán az eddig az Artisjus által kezelt jogdíjbevételek egy része az NKA-hoz kerül, amit a szakma egy része államosításként, indokolatlan kormányzati beavatkozásként él meg.
– Arra törekszünk, hogy a megváltozott törvényi feltételek között is maradéktalanul érvényre tudjuk juttatni a jogosultak érdekeit – foglalta össze az egyesület aktuális célját Madarász Iván. Mint kifejtette, a Kulturális Alapnál a közelmúltban fölállt nyolctagú zenei kollégiumban négy tagot a szakma, négyet pedig a szakminisztérium delegált (szavazategyenlőség esetén az elnök dönt, aki a jelen felállásban a minisztérium delegáltja – a szerk.). – Közvetve jelen vagyunk a kollégiumban – hangsúlyozza Madarász Iván, arra utalva, hogy az egyik szakmai küldött, Boronkay Antal az Artisjus vezetőségének is tagja.
Kérdésünkre elmondta, a közös jogkezelés elve alapján az Artisjus azon művészek számára is beszedi és felosztja a jogdíjakat, akik nem tagjai a szervezetnek. A több ezres tagság folyamatosan bővül a zenei élet új szereplőivel, minden vezetőségi ülésen döntenek új tagok felvételéről.
Ami a konkrét pénzügyeket illeti, az Artisjus Alapítvány kezelési költségekkel csökkentett nyilvános előadási jogdíjbevételeinek (a nyilvános előadások után beszedett jogdíjaknak) a 70 százaléka, illetve az úgynevezett üreshordozói díjaknak a 25 százaléka fölött diszponálhat mostantól az NKA. Az Artisjus zenei alapítványa eddig részben szociális, részben kulturális funkciókat látott el: ide tartozott a zeneszerzők és szövegírók alkotói támogatása, hangversenyek, lemezfelvételek finanszírozása, kortárs magyar művek promotálása, szerzők és előadók özvegyeinek segítése, valamint egy önkéntes nyugdíjpénztár működtetése. Az NKA a kulturális tevékenységeket és pénzeket veszi át, a szociális terület az alapítványnál marad, amit Madarász Iván szerint a rendelkezésre álló források függvényében igyekeznek változatlanul tovább működtetni.
Amost részben kormányzati fennhatóság alá került üreshordozói díjakkal kapcsolatban olykor jelentős társadalmi értetlenség mutatkozik (főleg arra hivatkozva, hogy például egy üres pendrive-ért akkor is fizetni kell, ha soha nem kerül rá jogvédett tartalom). Madarász Iván ellenérve szerint a jognak arra is figyelnie kell, hogy szabályai a gyakorlatban alkalmazhatók legyenek, és nem várható el, hogy minden vásárló minden másolását hatóság ellenőrizze. Közbevetésünkre, hogy ha minden üres adathordozó jogdíjköteles, akkor hogyan létezhet egyáltalán (a bírói és a bűnüldözői gyakorlatban) illegális letöltés, az új elnök azt felelte: a magáncélú letöltés teljesen legális, és ezt éppen ez a jogdíj teszi lehetővé. A jogtulajdonosok és a jogkezelők szándéka is az, hogy a rendszer – a felhasználók nézőpontjából is – egyre igazságosabban működjön.
