A sepsiszentgyörgyiek Kampfja
A budapesti Bethlen Téri Színház vezetői teljesen máshogy gondolkodnak. Próbálják felvenni a harcot a mínuszokkal, és négynapos vendégséget szerveztek, folytatva a határon túli magyar műhelyeket bemutató sorozatukat. A Vendégváró Fesztiválra a sepsiszentgyörgyi mozgásszínházat, az M Studiót invitálták. A négy előadás között volt magyarországi bemutató és fotókiállítás is az együttes kilenc évének előadásaiból. Védnöknek pedig Novák Ferenc koreográfus-rendezőt kérték fel.
Toporgunk az előtérben, Fehér Ferenc koreográfiájára várunk, a Kampfra. A falakon régi plakátok, fotók az egykori Bethlen Téri Színház sztárjaival. A két éve újranyílt hely táncszínházi, színházi előadásai mellé régi-régi mozifunkcióját is visszavette. Az előtérben projektor, feltekert vetítővászon. Habos kávé mellé csupa olyan filmet vetítenek hétfő délutánonként, amelyben a régi Bethlen valamikori sztárjai szerepeltek Sulyok Máriától Mály Gerőn át Bánhidi Lászlóig.
Hét színész a színpadon, az M Studio teljes stábja. Legtöbbjük színész, négyen együtt végeztek a kolozsvári egyetemen, tanította is őket a társulatot létrehozó Uray Péter. És bár ketten egyáltalán nem táncos alkatúak, épp úgy mozognak, ahogy egy táncostól elvárható.
A közönségtalálkozón azt meséli Fehér Ferenc, háromperces trailere nyomán invitálta munkára Uray Péter. Másféle stílust akart bevinni a társulat életébe, ezért hívta, hangzott el a nem túl informatív beszélgetésen, az előadás után. A tömegmanipulációra kihegyezett Kampf lehetne magyarországi aktuálpolitika is, de nem volt efféle szándéka a rendezőnek. És bár címe utalhatna Hitler Mein Kampfjára, azzal sem egyezik az elgondolása.
A koreográfus nem egyetlen ember köré csoportosította a produkciót, inkább az előrejutást, a törleszkedést, a másik félrenyomását látta benne aktuális problémaként – meséli a közönségtalálkozó után két színész, valamint a PR-menedzser Balázs Nóra. Szekrényes László és Veres Nagy Attila a vendégjáték alatt többször is tapasztalta, hogy Budapesten visszafogottabban reagál a közönség, mint Sepsiszentgyörgyön. A nevetést hiányolták bizonyos jeleneteknél, de tudatosították magukban, ez nem jelenti azt, hogy a pestiek ne szeretnék az előadást.
Az M Studióról beszélgetünk, amely alapjában hasonlít a magyarországi független társulatokhoz, de Romániában nem intézményesült ez a működési forma. Talán Bukarestben és Kolozsváron működik egy-egy független csapat, de a hozzájuk hasonlóak inkább állami fenntartású színházhoz kapcsolódnak. Ők speciel a Tamási Áron Színházba ágyazva működnek. (2005-ben a Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként 3-4 taggal indultak, Uray művészeti vezetésével.) Az állami pénz a létminimumra elég, így pályáznak, ahová csak tudnak Magyarországon és Romániában is. Pályázati eredménynek köszönhetik azt is, hogy erre a fesztiválra eljöhettek. Magyarországon egyébként évente egyszer biztos megfordulnak valamelyik előadásukkal. A Bethlenbe értelemszerűen a legfrissebbeket hozták, illetve A behajtó címűt, amelyet most újítottak fel.
Az is kiderült, hogy a mozgásszínház teljesen ismeretlen terep Romániában, ők az egyetlen ilyen társulat, így a nézőket sem könnyű megfogni. Mára jelentős törzsközönségük jött össze, visszajárnak, keresik az előadásaikat. Tudják, hogy a fiatalokat jó lenne becsalogatni, ehhez viszont beavató programot kellene összehozniuk. Még nemigen szerveztek közönségtalálkozót otthon, félnek, nem lesz, aki kérdezni merne. Úgy tapasztalják, hogy a középiskolások a legfogékonyabbak a produkcióikra, még akkor is, ha gyakran nehezen dekódolják, és túl szégyenlősek kérdezni.
Az M Studio az állami támogatásért cserébe minden évadban három bemutatóval rukkol elő. Van, amelyik szövegcentrikusabb, másokban – akárcsak a Kampfban – a táncé a főszerep. A legnagyobb kihívásnak azt tartják, ha összehozzák a táncot a szöveggel. Az elmúlt két év újítása, hogy a premierek közül egyet a társulat egyik művésze rendez. Ez nemcsak kihívás, de költséghatékonyságot is jelent az M Studiónak. (A költséghatékonyságról még annyit: Fehér felkérésében az is szerepelt, ne legyen benne díszlet és kellék.) A budapesti fesztivál egyik vendégelőadása színészrendezés, Veres Nagy Attilától a Kecsevecse. A következő „saját” produkciót pedig Szekrényes László állítja színpadra, a Hattyúk a Három nővér átirata.
A következő évadtól változás várható a társulat életében. Az alapító Uray Péter ugyanis elköszön tőlük. Bár nem szakad el teljesen, új munkahelyére koncentrál. Sepsiszentgyörgyre új vezető érkezik. Hogy kicsoda, és merre viszi a mozgásszínházat, az csak később válik publikussá.
Színház, mozi, tánc
Bethlen Téri Színpad néven 1929-ben nyitott kabarét Rákosi Tibor. A kabaré 1933 szeptemberében váltott nevet (Színház lett) és funkciót, egész estés darabokat játszott a kor legnevesebb művészeivel. Rossz befektetés, csőd és vezetőváltás után 1937. január végén bezárt a teátrum, és még abban az évben moziként nyílt újra. 1986-ig Hollywood, Bethlen Filmszínház, majd Bethlen moziként funkcionált. 1988–1996 között próbahelyként használta a Rock Színház. 1997-ben a Közép-Európa Táncszínház és a Bozsik Társulat költözött ide, a Bethlen Kortárs Táncműhelyt a Kulturális Minisztérium tartotta fenn 2011-ig, amikor a bérleti jogot átadta az ott dolgozó csapatokból alakult Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft.-nek. A cég egy éve működteti a helyet Bethlen Téri Színház néven.
