Az I. világháború kitörése után három hónappal értelmiségi családba, szinte a Nyugat folyóiratba született Bálint Endre. Apja, Bálint Aladár a képzőművészeti kritikusa, nagybátyja Osvát Ernő volt, és ha mindez nem volna elég, nővére, Bálint Klára Szerb Antal író és irodalomtörténész felesége lett.

Gondolati alkotó volt, hamar kialakuló, de mindig tovább formálódó világképpel. Vajda Lajos-tanítványként a második világháború előtt a köré és Korniss Dezső köré csoportosuló szentendrei művészek közé tartozott. Hatott rá a kultúrájáról híres kisváros, kivételes tehetséggel tudta transzformálni az ortodox-katolikus-zsidó jelképrendszert, és képes volt ábrázolni a kulturális sokszínűséget is. Az 1945-ig készült alkotásai nagy részét megsemmisítette. A legenda szerint nem művészi szempontok vezérelték. Fázott. És fára készült képei kiváló fűtőanyagként szolgáltak erzsébetvárosi otthonában.

A II. világháborút, benne a munkaszolgálatot követően lendülettel kezdett újra dolgozni, 1947-ben részt vett a párizsi szürrealista világkiállításon, önálló anyaggal szerepelt a Galerie Greuze-ben. 1958-ban jelent meg az Édition Labergerie kiadásában több mint ezer illusztrációjával a Jeruzsálemi Biblia. A fejből és szívből dolgozó, nem elsősorban ösztöneire hallgató művész festő és grafikus volt, de írt verset, önéletrajzot, a hatvanas években készített monotípiát, objekteket, fotómontázst és kollázst, amivel a mindig kutató művész ellenzéki fényében tündökölt.

A Nemzeti Galéria kiállításán megpróbálják a lehetetlent: a valóság és álom közötti határt átjáróművész nagyrészt még publikálatlan versei és a festmények párhuzamba állítása talán közelebb visz a „Bálint-kód” megfejtéséhez is.

I!

02. 01. - 05. 11.

HELYSZÍN: Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota, Budapest I., Szent György tér 2.)

CÍM: A nyolcadik templom - Bálint Endre (1914–1986) művészete

JEGYÁR:2400 Ft, diák:1200 Ft