A köztévé főhíradója január 14-én nem teljesítette a médiatörvényben megfogalmazott feladatát az évtized, ha nem az évszázad legnagyobb állami megrendeléséről, a paksi atomerőmű bővítésére kötött magyar–orosz államközi szerződésről szóló beszámolójával. A nevetséges, szánalmas és elszomorító jelzők nem elegendők a félnyolcas híradó leírására, mert abban sokkal súlyosabb szakmai hibák és elhallgatások történtek.

Tévékritikában nem szokás törvénycikkelyt idézni, de itt nem lehet mást tenni. A 2010-ben elfogadott új médiatörvény egyértelműen rögzíti, hogy „a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás”. Ezen előírásoknak és kötelességeknek csak részben vagy egyáltalán nem tett eleget múlt kedden a közmédia főhíradója. Nézzük meg pontosan, hogy miért!

A híradó első híreként több mint három percben számoltak be az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által aláírt államközi megállapodás részleteiről, a riportban a magyar miniszterelnök és az orosz elnök élőhangon méltatta a szerződés fontosságát, a riporter pedig hosszasan idézte a szerződést előkészítő miniszterelnökségi államtitkár, Lázár János nyilatkozatát. Ezt követően a híradó kevesebb mint harminc másodpercet, nem tévedés, kevesebb mint harminc másodpercet szánt három ellenzéki párt tiltakozásának ismertetésére, miszerint a miniszterelnök törvénytelenül, a kormányt és az Országgyűlést megkerülve döntött a háromezermilliárd forintos beruházásról. A műsorvezető egy-egy mondatot olvasott be az MSZP, az Együtt és az LMP álláspontjáról, majd még egyet a Fidesztől. Az ellenzék a kritikájának ismertetésére nem kapott a parlamenti súlyának megfelelő adásidőt és élő hangos megszólalási lehetőséget.

A híradó szerkesztését láthatóan nem szakmai, hanem politikai cél motiválta, hogy a kormány érdekének megfelelően mutassák be az atomszerződést. Annak csak az előnyeit hangsúlyozták, az előzményeket pedig elhallgatták, és úgy tettek, mintha az atomerőmű bővítésével kapcsolatban nem volnának azonnal felmerülő környezetvédelmi, energetikai és gazdasági aggályok.

Nem idézték Orbán Viktor 2008-as nyilatkozatát, amikor a Fidesz elnöke még ellenzékben a Déli áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről kötött magyar–orosz szerződésről azt mondta, hogy „a magyar kormány pucscsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen”. Nem szólaltattak meg egyetlen gazdaságpolitikai vagy energetikai szakértőt sem, aki elmagyarázhatta volna, hogy szükség van-e a két új atomerőművi blokkra és az ott termelendő villamos energiára, a beruházás hogyan hat a magyar gazdaságra, illetve az oroszoktól kapott gigahitel növeli-e az államadósságot. Ehelyett a híradó hosszasan hablatyolt arról, hogy az előző év első hét hónapjában nyolc százalékkal nőtt a magyar–orosz áruforgalom, Oroszországban folyamatosan nő a gazdaság, emelkedik az életszínvonal, ezért „almából, meggyből, csemegekukoricából az orosz kereskedők, némi túlzással, bármekkora mennyiséget fel tudnak vásárolni”. Aztán hosszú riport következett az Oroszországba irányuló almaexportról, a zöldségtermékek kivitelének lehetséges megduplázásáról, a tavaly átadott moszkvai magyar kereskedőházról és még egyéb, az atomszerződéshez semmilyen módon nem kapcsolódó gazdasági kapcsolatokról.

A közhíradó múlt kedden is nyomta a propagandát. Persze már régóta nyomja. Már a látszatra sem ad.